Miért érzem úgy, hogy az egész párkeresés átment egy "versenybe", mint valami álláskeresésnél?

Az nem baj, ha valakinek (főleg 35alatt) nincs stabil egzisztenciája.

Számomra az a legtaszítóbb, ha valakiben nincs semmi motiváció.

Sajnos volt egy ilyen ismerősöm, pár alkalmi melóból és segélyből tengődik. Többen is próbáltunk segíteni rajta, de egyszerűen jó neki az a langyos fo..s amiben él. De persze a nők a hülyék meg a r...cok, mert egy második randi már nem jön össze sosem.

Vagy ott a bátyám. Jó munkahely, amivel stabil életet biztosíthatna magának, de inkább otthon punnyad a mamahotel teljes kiszolgálásában.

A férjemben azt csodálom, hogy benne van a tenni akarás, folyamatosan fejlődik, utánanéz a dolgoknak, lép, tanul. 18 volt mikor megismerkedtünk, és talán ez volt az a tulajdonsága amivel megfogott. Nem a pénz, mert az nem volt semmennyi, semmilyen tárgyi dolog sem.

Ez is egy szemlélet amit leírtál kedves kérdező.

Itt láttam valakinek a hozzászólásában az egyik igazságot.

"Azokat látod, akik népszerűek és hangosak, mint ahogyan a többiek is, és ugyanazért a néhányért versengtek"

Ez jó megfogalmazás, köszi #4! :)

Valóban ez van, mert az aki nagyon feltűnő az kell mindenkinek és most ne mond azt, hogy nem, mert te is megnézed és fantáziálsz róla.

Én nem vagyok egy gazdag család gyermeke, sőt....

Mindenem ami van azért kő keményen megdolgoztam, 18 évesen én voltam a családfenntartó iskola mellett.

Voltak nekem is próbálkozásaim nők terén amik néha elbuktak, de ezekből inkább a tanulságot vettem le.

Volt sok lány aki szerint túl(túl- kedves, őszinte, figyelmes) jó vagyok a mostani fiúk mellett és ez lehet a baj.

Ebben egyetértek veled, hogy nehéz megállni a saját lábán valakinek, de ne olyan 20 éves lány rója a szememre akinek még ott a tojáshéj a valagán.

Mindig az volt a meglátásom munka és élet terén, hogy aki nálam nem jobb és tapasztaltabb annak nem is adok a véleményére, mert hát miért is tenném.

Aki a partvonalról dumál be a pályára az inkább ne is dumáljon, hanem jöjjön fel és mutassa meg mit tud. :)

A nők hozzáállásával az a gond, hogy nincsenek tisztában azon elvárások megvalósításának a mikéntjével, amiket a férfiak elé állítanak, illetőleg a feléjük intézett elvárásokhoz úgy állnak hozzá, hogy "fúj, de disznó, hogy mersz ilyet elvárni tőlem, te nem vagy igazi férfi, ha az lennél szeretnél úgy, ahogy vagyok", vagy valami ilyesmi. Egy férfi gyúrja ki magát, legyen diplomás, legyen stabil egzisztenciális háttere, legyen hű (még akkor is, ha a nő egy hoe), legyen megértő, legyen gondolatolvasó, hogy kitalálja az összes vágyad. Ellenben, ha egy nőtől olyan apró dolgot merészelünk elvárni, hogy végezze el a ház körüli munkákat, akkor gejzírként tör elő belőlük a női öntudat és jön a "nem a középkorban élünk, hogy mersz ilyet elvárni tőlem, nem vagyok a szolgád" duma. Sokat várnak el, de cserébe alig nyújtanak bármit is.

Az pedig egy gusztustalan közhely, hogy "így jártál, rossz nőt fogtál ki", mert ez az attitűd széleskörűen elterjedt a nők között, már-már általános, persze vannak kivételek, de ne 1 fehér és 99 szürke ló alapján mondjuk azt, hogy az összes paripa egy hófehér jószág. Persze gondolom hamarosan megjelenik itt egy pár önérzetes kis leányzó, akik azt állítják, hogy ők azok a bizonyos fehér lovak és, hogy én általánosítok... nyugodtan, én meg egy román, időutazó, transznemű kecske vagyok. Ugyan csak amatőr szinten, de társadalom- és magatartáskutatással foglalkozom, szóval nem hasra ütésből írom ezeket.

Nem kell olyan emberrel próbálkozni sem, aki elvárja, hogy 20-25 évesen egyedül élj a saját lakásodban, keress 2-300 ezer felett és legyen kocsid meg hasonlók. Az ilyenek mind anyagias p...ák. Ezekkel egyszerűen nem kell törődni. Normális párt kell keresni.

Én 1 embert ismerek a barátaim közt, aki a saját lakásában él, csak mert örökölt egy lakást. Ő 32 éves. A többiek vagy a párjukkal, vagy a szüleikkel, vagy lakótárssal élnek. 25-29 év közöttiek.

Ezért hagytam abba a csajozást. 10ből 10x csak ilyenekbe futottam bele. Elég lett!

Hozzáteszem, azóta se változott semmi, de már csak mosolygok rajta, amikor egy ilyen csajjal találkozom és beszélgetem.