Vonzalmon alapuló párkapcsolatok bukásra vannak ítélve?

#10

De én nem hasonlítottam a párkapcsolatot szülői-gyerek, vagy testvérek közötti szeretethez! Hogyan lehetne amikor a pároddal szexelsz, gyereket vállalsz, szerelmes voltál bele évekig, kívánod jó esetben, sőt keveredik a szerelem a szeretettel? Viszont nem mindenki találja meg élete párját (lehet nincs is neki) és akkor "szimpla" szeretet, rajongás, ragaszkodás köti az élettársához. Az még mindig jobb sok ember számára mint egyedül egész életében, vagy rossz, bántalmazó kapcsolatban!

Sőt még az is jobb, hogy elejétől kezdve barátság,

lelki vonzalom köti össze őket ami szeretetté alakul át mint egyedülállóként élni szintén élete végéig.

Az ember társas lény átlagosan véve. Persze vannak olyanok akik ki vannak égve, félnek kapcsolatban lenni újra és inkább szinglik maradnak vagy vannak laza/mingli kapcsolatban.

De attól még a többség igenis vágyik egy szerető társra és ha "csak" barátságon, szereteteten alapszik az is jobb mint magában. Miért baj, hogy nem egyformán élik meg az érzéseiket más emberek és nem a fellángolásra, vágyra alapoznak?

11, ne vedd sértésnek, de én továbbra is azt gondolom, hogy ehhez nem kell kapcsolatban élni. Mindkét fél esélye véglegesen elveszik attól, hogy valakivel ténylegesen átélje a szerelmet és egész hátralévő életében sóvárogni fog, amíg egyszercsak jön valaki, aki felkelti benne ezeket az érzéseket.

Amiről írsz, sajnos rengetegen vannak ilyen kapcsolatokban, pontosan így gondolkodnak, hogy a szingli lét rosszabb, inkább maradnak a biztos, de langyosban. Kb idő kérdése, hogy mikor jön majd egy 3. és ugye akkor jönnek majd a döbbent kérdések, hogy de mégis miért olyan jól meg vagyunk.

Ha csak nem 70-80 éves vagy, amikor kijelented: "nem találtam meg életem párját" akkor nyugodtan lehet tovább menni és keresni.

Számomra ez megalkuvás, és ez nem az én műfajom. Egy életünk van, ha van rá lehetőség szerintem érdemes kimaxolni.

Tisztelem magam annyira és a másikat is, hogy félelemből, mert azt hiszem elment a vonat, és már mindegy, csak legyen valaki, nem fogok kapcsolatban, házasságban lenni senkivel. Volt rá lehetőségem, képtelen lennék elvenni az esélyt a másiktól, hogy megtalálja az igazi nagy szerelmet.

A társszerelemnek, amiről írtam, pont hogy semmi köze a fellángoláshoz.

#12

De nincsen minden egyes embernek a világon "Igazi/Nagy Ő", érted? Valakinek csak "lelki társa/lelki társai" vannak! Nem lehet arra alapozni, hogy HÁTHA EGYSZER jön az "igaz szerelem" és együtt maradunk 90 évesen is. És ha meghal a " nagy szerelmed" akkor mit csinálsz 25-35 évesen, egyedül maradsz?

Az életet élni kell és ha netán mégiscsak jön a "4ever-ewer lowe" lehet szakítani, lehet válni! Nem kell senkit se megcsalnod! Tudni fogod, hogy ő életed párja ha egyszer tényleg az!

Egyes elméletek szerint minden embernek körülbelül 7-8 potenciális „igazi” létezik a világban – azaz ennyi emberrel tudnánk tökéletesen élni, ha az életük úgy alakulna.

Egyébként is teljesen el tudom képzelni, hogy több emberrel is tudnék tökéletesen kompatibilis lenni. Mégis miért ragadjak le egy olyan valakinél, akinél érzem, hogy ez nem az igazi nagy szerelem, amit már éreztem, van róla tapasztalatom.

Akinél csak szimpátia van, de nincs nagyon erős kémia, ott felesleges bármit is kezdeni. Úgyis elábbhagy a tűz, felesleges ott elkezdeni valamit, ahol másoknál már a végpont szokott lenni. Ha nagy a láng, van miből takarékra venni.

Sőt, egyébként amikor megromlik egy kapcsolat a terapeuták mindig ahhoz nyúlnak vissza, hogy milyen volt a kezdeti tőke, ahhoz próbálnak visszanyúlni és feleleveníteni a felekben, hogy egykor miért is varázsolódtak el egymástól.

A kezdeti kiindulás egy komoly kapcsolati alapanyag, és ezt nem én mondom, hanem konkrétan olvastam is egy párkapcsolati szakembertől.

Szerintem nem éri meg ezen az alapon összejönni, aztán ha jön jobb akkor elválni. Addig is kereshettem volna olyat akivel jobban összeillünk és inkább vele építkeznék. A másik típusú kapcsolatban csak az időm ment volna feleslegesen. Nem beszélve arról, hogy a házasságból sok esetben nem is olyan könnyű szabadulni a közös hitelek vagy akármilyen vagyoni kötelék miatt.

"Egyes elméletek szerint minden embernek körülbelül 7-8 potenciális „igazi” létezik a világban – azaz ennyi emberrel tudnánk tökéletesen élni, ha az életük úgy alakulna"

8 milliard emberbol az ugy baromi eselyes. Lottozni erdemesebb, matematikailag kifizetodobb.

40F truecel