A mai friss diplomás, meg csinos 25-35 közötti nők azok szerethetnek főzni meg takarítani?

#38 nem tudom, azért van bőven ilyen is-olyan is. Férfiból is látok bőven olyat, aki csak dolgozni jár, de otthon még a szennyest se dobja be magától a kosárba.

Összeköltözéskor fog kiderülni minden, addig az ember úgyis azt hazudik és olyannak mutatja magát, amilyennek csak akarja.

30 éves nő vagyok, dehogy szeretem ezeket. :D Sajnos muszáj, úgyhogy megcsinálom persze, de szeretni nem fogom. Hazaesek melóból este 6-7 körül, utolsó dolog amire vágyok, hogy még takarítsak meg főzőcskézzek.

Főzni mondjuk kevesebbet kell pár hónapja, párom rászokott hogy rendeli az ebédet, így ezzel sokkal kevesebb macera van.

Mondjuk ha 5 milliót keresnék az fix hogy nem én takarítanék. Van az a szint, ahol a szabad idő sokkal többet ér. De én kisebb bevétellel is lelkiismeret furdalás nélkül felvennék egy takarítót ha azt érezném, hogy annak a pénznek a legjobb helye, ha nekem extra szabadidőt ad.

Senki nem mondta, hogy sértő hogy feltételed vannak én külön kiemeltem hogy teljesen jogos. De akkor neked sem szabad azon hisztizni ha én elvárom a 185 centit meg a 700, 800 nettót.

#38

A "mai nő" annyit tesz, hogy egy nőről beszélünk, aki napjainkban még mindig él. Nem érdemes több milliárd nőről ugyanabban a stílusban írni, mert ezzel csak azt bizonyítod be, hogy egy nővel sem volt még komoly kapcsolatod (vagy bármilyen más, például baráti), illetve, hogy azonnal negatívan állsz mindegyikükhöz és kevés nagyobb intőjel létezik, mint egy dühös, utálkozó férfi. Édesanyám mondta még évekkel ezelőtt, hogy sose randizzak olyan férfival, aki rosszul beszél a nőkről, mint nemről, mert velem is csak rosszul bánna.

Rengeteg múlik azon, hogy a felek miben egyeznek meg. Ha egy nő háztartásábeli, akkor az otthoni teendőket intézi, de nem jár el dolgozni, míg a férj eljár, de az otthoni teendőket nem csinálja meg. Ez teljesen fair, ha a feleknek így kényelmes. Ugyanígy, az is rendben van, ha a felek mindketten dolgoznak és mindketten otthon is intézkednek, kb. fele-fele arányban. Az számít, hogy a párnak mi a kényelmesnek és ehhez csak beszélni kell; akik erre képtelenek, azok nem illenek össze.

A sütést-főzést kb. 70%-ban (mondjuk ez a méricskélés is káros szerintem) a párom intézi kettőnk közül, mert ő jobban ért ehhez és szíveseben csinálja, mint én. A bevásárlást kb. 90%-ban én intézem, mert hazafele nekem esik jobban kézre a kedvenc üzletünk. Most vitatkozzunk ezen, hogy egyik sem 50-50%? Minek, amikor mindkettőnknek így kényelmesebb, mert azokat csináljuk, amiket jobban szeretünk? Mosogatni szinte mindig én mosogatok, mert közben tudok zenét hallgatni, porszívózni szinte mindig ő porszívózik, mert allergiás vagyok a porra. Ő intézi a mosást, én a teregetést és a pakolást. Egy párkapcsolatnak pont az a lényege, hogy kiegészítitek egymást, hogy együtt alkottok egy erősebb egészet, rájátszva az erősségeitekre és kipótolva a gyengeségeiteket.

Aki meg nem hajlandó érdemben segíteni, azzal nem kell együtt lenni, mert vannak lusta nők és férfiak, akikre nem érdemes időt pocsékolni.

25/N

#48 úgy látom, nem igazán érted, amit írunk neked.

Nem, én sem válogattam őket soha szín alapján, a fehér külön, de akkor sem kaptam szívbajt, ha éppen az is belekerült. Ez csak egy példa a rengeteg közül.

Te inkább házicselédet keresel magad mellé.