Szerintetek hogyan tudok ezen túl lenni?

Ilyen félelem időnként előfordul.

Ha megvan az összhang az első találkozáskor, még akkor sem biztos, hogy intimitás is lesz egyből, úgyhogy ezen felesleges még aggódni.

Ha pedig oda juttok valamikor, ott rendszerint már megy a dolog lendületből.

Szerintem 2 ev mar eleg hosszu idö. Elhiszem,hogy rosszul erzed magad es meg azota is gyaszolod a volt feleseget. Valoszinüleg nagy nyomott hagyott benned a kapcsolat.

Ahogy masok is irjak, keress fel egy pszichologust. En is sokaig nem hittem benne, azt gondoltam csak a "dilisek" jarnak, de vegül ravettem magam, es olyan meglatasokba helyezte a gondolataimat, amin igazan tudtam elmelkedni, es maskepp latni a vilagot. Nem biztos,hogy elsöre a megfelelö szakembert talalod meg, ne ess ketsegbe, par alkalom utan tudni fogod.

Az uj lany fele meg legyel nyitott, erdeklödö. Egy talalkozasba nincs semmi. Remeljük a legjobban fog sikerülni, es meglesz a közös szimpatia.

Azt viszont,hogy ennyire magad alatt vagy, es ezek a gondolatok kavarognak a fejedben a volt felesegedröl - kerlek ne emlitsd az uj lanynak. Ez nagyon illuziorombolo. Es nem jönnek szivesen össze egy olyan emberrel, aki meg a "multban" el.

Nem azért kell ismerkedni, hogy "ne egyedül teljen a 30-as éveid eleje".

Először túl kéne lépni az előző kapcsolatodon, és ha találsz megfelelő partnert, akkor szeretetből együtt lenni vele.

Ezt a hozzáállást le fogják venni a nők is és menekülni fognak tőled, teljesen jogosan.