Mi az oka annak hogy egy lány nagyon ragaszkodik a csak legyünk barátok felálláshoz?

Nagyon jól éreztem magam társaságában elveink és gondolkozásunk is teljesen megegyzik, mindig rengeteget nevettünk együtt, sőt egy héten át rendszeresen éjszakáztunk mert találkozás utána beszélgetés sem volt elég folytattuk írásba is, így a kisebb ismerettség után úgy éreztem hogy tökéletes pár lehetnénk.

Sajnos elutasított mert külsőre nem vagyok az esete, ekkor mondtam hogy rendben akkor további minden jót. Elkezdett bőgni könyörögni hogy legyünk barátok, meg neki még idő kell és lehet tetszeni fogok.

Hatalmas fenttartásaim voltak ezzel kapcsolatban de belementem, mert annyira bejött a lány személyisége, és gondoltam ha ennyire jól éreztük magunkat ez csak barátként is folytatódhat. Viszont már teljesen másként viselkedik és már nem is érzem magam jól vele, inkább stresszel ez az egész hogy sokat foglalkoztam vele és én ezért tulajdonképpen semmit nem kapok cserébe, sokkal inkább nekem kellett vinni a beszélgetést, meg programokat kitalálni. Az ő részéről 0-ra csökkent a befektetett energia, persze elfogadja ha én teperek de semmit nem tesz hozzá.

Szóval ezt pár hét után megunva mondtam hogy nekem ebből az egészből elegem van, hagyjuk az egészet, mert már nem érzem jól magam.

Ekkor a lány azzal állt elő hogy ne aggódjak mert bár ő nem lesz a barátnőm, de más férfinak sem lesz a barátnője, szóval így lehet az enyém....

Nyilván ezt elutasítottam és már nem találkozom vele nem is válaszolok üzeneteire, de most legújabban azzal állt elő hogy mostanában nagyon rosszul érzi magát fájdalmai vannak és ez már olyan szintü hogy kórházba is mennie kell.

Ami igaz is lehet mert amikor megjött neki olyan fájdalmai voltak mindig hogy egész nap mozdulni sem bírt, én meg ott voltam vele amikor időm engedte.

De én nem értem ezt az egészet világosan megmondtam hogy nem akarok csak barát lenni nekem ez így nem jó, miért akarja ennyire erőltetni amikor teljesen értelmetlen? És a barátsága is inkább arról szól hogy én szolgálom őt lelkileg támogatom és sokat beszélek vele, ha kedve van éppen, ha nincs akkor eltünik és semmit sem viszonoz ebből.

Viszont ha meg annyira fontos lennék akkor miért nem add egy esélyt a kapcsolatnak?

Már azon gondolkozom hogy letiltom de nem szeretném mert annyira gyerekes lenne, talán csak ki kell húznom ezt a hisztis időszakot, elolvasom és nem válaszolok, ez megy már 3 napja, és nem adja fel folyamatosan ír és hív. De idővel csak jobb lesz neki. Viszont ez az egész annyira furcsa