A nők inkább élőben ismerkednek vagy tényleg ennyire kevés a szingli nő?

Én úgy hallottam több hasonló kérdésben, hogy gyakorlatilag elmenekültek a nők a társkeresőről a lockdown alatt. Mert csomó nem oda való primitív férfi felszabadult, és a bunkózós kő kóla / demegb*sználak féle ősember primitívséget erőltették mindenhol. Szóval az a réteg is aki alapból élőben ismerkedett a kocsmában meg az alja helyeken, a lockdown miatt kényszerből felszabadult oda. És hogy azóta halott az egész.

Nekem nem ment soha könnyen, mert nehezen nyitok mások felé. Nem kifejezetten kerestem soha, csak sodródtam az árral. Pl mostani párommal teljesen véletlenül találkoztam egy közös barátunk születésnapja alkalmával. Nem vonzott soha, hogy online próbálkozzak, nem tudok idegenekkel chatelgetni.

Vagy sehol nem ismerkednek. Pl. én sem, és a szingli barátnőim többsége sem. Persze ez nem reprezentatív.

Mert ha ismerkedem, foglalkoznom kell egy férfival. Én meg nem akarok.

Értem, szóval inkább nőkkel foglalkozol...

Nem, inkább senkivel. Miért kéne magamon kívül foglalkoznom akárkivel? Ne függj ennyire másoktól.

Csak én rájuk nem nőként gondolok, hanem barátként. Tudom, ez így fejben összerakhatatlan.