40+ évesen még mindig a "Nagy Ő"-t keresve, már jobb önmagába nézni az embernek?

18:

"Ha nem is a selejt szót használnám rájuk, de azt biztosan kijelenthetem azt hiszem, hogy ott valami baj van a toronyban"

Ezzel a kijelentéseddel nem értek egyet.

Rengeteg élethelyzet van, sokféle életút. Ezek alapján ismeretlenül nem mondanám senkire hogy "baj van a toronyban" (persze léteznek mentálisan beteg emberek de az más tészta).

Manapság nagyon ítélkező a társadalmunk, mindenki szeret okos lenni a más dolgában, kéretlenül osztja mindenki a véleményét, anélkül hogy ismernék az illető előéletét vagy családját, anyagi helyzetét stb.

Mindenkinek joga van 40 felett is keresgélni ha akar, legfeljebb egyedül marad, de az is a saját magánügye.

Ja hogy 21 éve vagy házas így nem szorulsz rá, hogy a hádában keress. Szerencsés vagy. Mi nem. Nekem pl csak második nekifutásra sikerült.

15 voltam ismét.

21# Ez jogos, de ahogy mindenkinek joga van a saját életét úgy élni, ahogy szeretné, úgy mindenkinek joga van a saját véleményéhez is, ez az oldal pedig azért van, hogy a véleményemet elmondhassam egy-egy kérdésre kendőzetlenül.

Azért mert nem egyforma értékrendet vallunk, vagy nem azonos életvitelt folytatunk, még nem mondom, hogy nem értékes emberekről beszélünk (hiszen a barátaink). Valahol mindenki sérült. Mindenki hoz szar mintákat, mindenkinek van egy előélete. Aki 40+ úgy élvezi az életét, ahogy van, arra nem gondolom, hogy igaz lenne a hivatkozott állításom. Ellenben aki családot szeretne, ténylegesen társat keres, de 40 év alatt egyetlen egy emberbe sem botlott bele, akivel néhány évet eltöltött volna, ott igen, szerintem valami komoly dolog áll a háttérben.

25 vagyok.

Lévén a galaxis közepe, nem én hibáztam, hanem az exem. Ezért hagytam el.

Egyéb kotsog kérdés, kedves 29?