Továbbra sem tudom mi legyen?

Egy pár ezer főt számláló kisvárosból költöztem Budapestre pár évvel ezelőtt. Előző lakelyemen kb mindenki ismerte a másikat, nem nagyon volt lehetőség csajozásra, és amikor úgy éreztem valakinél érdemes próbálkozni, csak pofára estem. Nem, nem a fullos csajokat hajtottam sohasem, magam sem vagyok hibátlan.

Szeretek Budapesten élni. A folytonos nyüzsgést, a kulturális programokat, a tájat, még a tömegközlekedést is. Nincsenek igazán barátaim, a kollégáim között sem. Akik mégis, azokkal csak online tudom tartani a kapcsolatot. Párkeresésben itt sem lettem sikeresebb, annyi talán, h itt több lehetőség van szingli nők közül keresgélni. DE negyvenes éveiben járó, egyedülálló, nem 800 ezer nettót hazavivő férfiként labdába sem rúghattam a legtöbb korosztályomhoz közel lévő nőnél. Még mindig nem a "felső polcon" elhelyezkedőket keresem, tisztában vagyok erényeimmel, előnyeimmel és hátrányaimmal. A legtöbb nőnek azonban olyan magas elvárásai vannak, mit én nem tudok teljesíteni. Társkereső applikációkat már hanyagolom. Randivonal és társai sem lettek igazán segítségemre. Annyi, h onnan azért több nővel tudtam randevút összehozni, de nem sok volt hajlandó velem másodszorra is találkozni. Legtöbbször a barátaim szeretnének maradni és némelyik komolyan is gondolta, de számomra nem kielégítő egy ilyen kapocs a másik nemmel.

Fizetős lányok társaságát nem szeretném élvezni, a testi kielégülésen túl többre vágyom. Néha úgy érzem csapdába estem Budapesten és tudom, h visszamennem ahonnan jöttem egy öngyilkossággal érne fel, de igazán itt sem élvezem az életem és gyökerében nem sikerült megváltoztatnom azt.

Hogyan, hol tudnám megtalálni azt, aki engem akar, akinek megfelelek, aki elfogad és szeret úgy, ahogy vagyok? Akinek viszont ezeket én is adhatom és ha lehet, még többet is?

Normális válaszadóknak megköszönöm a fáradtságát és felpontozom őket, még ha nem is értek egyet, még ha fáj is a véleményük. Aki csak kárörvendeni jött, az tegye máshol! Köszönöm és azt is, ha végigolvastad!