Nőknek teljesen mindegy?

1.

Nekem teljesen mindegy.

2.

Azzal, akinek nincs lakása,én nem költözök oda senkihez sem. Majd közösen veszünk lakást,ha eljutunk odáig.

Nekem mindegy, hogy honnan van, az se muszáj, hogy legyen, de lakjon külön a szüleitől. Az engem érdeklő korosztály a 27-30, esetleg 33 éves pasik. Aki 30-asként otthon lakik, arra nekem nincs igényem. Vagy valami hatalmasat kéne tudnia virítani.

A második kérdésre a válaszom, hogy nem a lakás megléte lesz a döntő momentum. Az már komolyabban elgondolkodtatna, ha az egyik külön él, a másik otthon. Mert utóbbi erős hátrányból indul. Ettől még mondjuk nem biztos, hogy az első, vagy bármelyikük lesz a befutó.

Ennél sokkal több mindenen múlik.

Mindegy honnan van

Ha nincs akkor önàllò!!! albérlet.

1. Mindegy

2. Akivel jobban kijövünk

Nekem is anyámék vettek lakást. Ettől nem leszek szarabb ember, volt az életemben más, amiért kőkeményen megdolgoztam, miközben saját otthonra nem volt gondom. Azóta vettem egy nagyobbat is. Engem az ilyesmi nem zavar/érdekel, csak az, hogy senkinek a pereputtya ne legyen sétatávolságban.

1. Mindegy honnan van.

2. Senkivel nem ismerkedem csak azért, mert ő szeretne velem. Ha valamelyik tetszik, akkor vele, nem lakás függő.(Az kizárt, hogy mindkettő tetszik, mert kb.10 évente tetszik valaki, akinek általában én nem. Szóval arra, hogy egyszerre 2 emberrel is kölcsönös lenne az érdeklődődés, kisebb az esély, mint a lottó ötösre.)

Teljesen mindegy, hogyan lett, sőt, nem érdekel, hogy van-e.

A párom 19 éves volt, amikor összejöttünk (10 éve vagyunk együtt), és a szüleinek soha nem volt esélyük sem venni lakást. 3-an vannak tesók, és nagyon nem gazdagok, az ország egyik legszegényebb régiójában laknak.

A párommal együtt teremtettünk meg mindent, amink van, és a lakásunk közös.