A nők elsősorban kényelmi szempontból szeretnének társat?

40: Pedig egyszerű: szeretnék, ha sikerélménye lenne a párjuknak, ezért hagyják, hogy ők nyerjenek.

Bútoros verzió: jajj, képzeljétek, egy délután gondolkodtam rajta, hogy hogyan is kell összerakni ezt az előszobaszekrényt, erre bejött Kati és 5 perc alatt megoldotta.

Nem, ez játszma. Felnőtteknek nem kell ilyen "jaj, nem tudom ezt kinyitni, kell egy erős viking". Felnőtt emberek kinyitják a befőttet, ha ki tudják.

Eszméletlen körülményes, lassú és idegesítő lenne az élet, ha egymás sikerélményeit meg kéne rendeznünk. Olyan emberekkel kell ismerkedni, akik már tudják, mire képesek, és nem kell óvónéniként eljátszani, hogy valami semmiség mekkora dolog.

[link]

[link]

Ezek gesztusok. Ahogy tudja az az 50 kg-os csaj, hogy hagyta nyerni a párja, tudja "Kati", hogy valójában nélküle is össze lett volna rakva a bútor és az "erős viking" is tisztában van azzal, hogy nélküle is kinyílt volna az a befőttes üveg.

Nyilván nem mindennaposak és folyamatosak ezek, mert akkor már valóban idegesítő és körülményes lenne, de néha kell. Neked ingyen van, a másik pedig jobban érzi magát tőle és egy párkapcsolatban ez nem utolsó szempont.

Sokkal károsabbnak tartom, mikor a "tudják mire képesek" emberek farokméricskélő versenyt tartanak abból, hogy az elméletileg másik nemhez tartozó feladatokban ők mennyivel jobbak. Mellette pedig azt sugározzák, hogy igazából nem baj hogy itt vagy, de nélküled is tök jól meglennék.

De épp ez az. Ezek a feladatok nincsenek nemekhez kötve. Normális embereknek ez nem farokmérés, hanem kb semmi. Elfogy a vécépapír, teszek be újat. Kiég a körte, kicserélem. Megtelik a kuka, kiviszem a szemetet. Kattog a mosógép, kitisztítom a szűrőt.

Azért beszélünk el egymás mellett, mert neked ezek egonövelő, nemhez kötött kihívások, nekem meg csak a háztartási teendők részei, amik miatt nem áll meg az élet.