Hogyan lehet ilyen sms-t küldeni? :D :D :D

Randiztam egy nővel, a számát már korábban megadta, randi végén megkérdeztem, fb-on bejelölhetem-e, mondta, hogy igen, és hogy még szeretne is találkozni. Tehát úgy váltunk el, hogy minden sima, száma már megvolt, hazaérve bejelöltem, és vártam, hogy visszajelöljön + következő randit beszéljük.

Eltelt nem egy, hanem majdnem 3 hét, a randi vasárnap volt, ezt az sms-t pedig rá 2+ héttel pénteken írta:

"Szia! Elnézést a késői reagálásért! Zsúfolt volt a hétvégém és a hetem is."

Mivel pénteken írta, gondolom az azelőtt hétvégére értette, és tegyük fel annak a hétnek az elejére, ami zsúfolt volt, de akkor még mindig csak 1 héttel a randi után járunk, tehát az azelőtti hetet nem is részletezte, amikor vártam, hogy visszajelöljön.

És igen, jól látjátok, ennyi volt az sms! A reagálása az volt, hogy nem reagált, leírta, hogy "nem ért rá" és ennyi. Hogyan lehet ennyire érzéketlen valaki? Késve ír, elnézést kér, de semmi konkrétum nincs benne, hiszen már randira hívtam. Azt se bírta írni, hogy bocsi, de nem. Minek írt akkor? Szó szerint már letettem az ügyről...

No, de csak felbátorított, hát van itt élet! Válaszoltam neki, újra elhívtam, és itt volt a vég, arra már nem válaszolt. Adódik a kérdés, minek küldött egy sms-t, ha azt sem óhajtotta folytatni?

Végül eltelt 2.5 hónap, és akkor írtam neki egy búcsúsms-t, amitől nem vártam semmit, csak kiadtam magamból pár dolgot.

Eltelik 1 hét, ülök munkában, szoktak jönni sms-ek banktól, telefonszolgáltatótól, tehát teljesen ártalmatlanul vártam azt az sms-t. Jön, gondolom, elolvasom gyorsan aztán törlöm a szokásos üzleti sms-t: hát a nő írt! 1 héttel a búcsúsms-em után. És akkor közli, hogy ja, amúgy ő vár valaki más férfira. Tehát nincs senkije, de én nem kellek neki, és hogy ezt kommunikálhatta volna jobban, bocsássak meg. Figyelem: ekkor vagyunk 3 hónappal (!) az első randi után. Én se vagyok normális, hogy még búcsúsms-t írok neki majdnem 3 hónappal a randi után, több mint 2 hónappal azután, hogy a fenti sms-t írta és eltűnt.

De hogy valaki ennyire kommunikációhiányos legyen, az nemcsak idegesítő, hanem felháborító. Már a randi előtt is mondhatta volna ezt, és akkor el se megyünk sehova, megértettem volna és hagyom az egészet. Azt hitte, jobb lehetek, mint a másik, akire vár, ezért adott egy esélyt? Nem lettem jobb, csak ezt közölhette volna időben. Persze az eltűnése intő jel volt, hogy itt semmi sem lesz, de azok a reményteli napok, mikor még joggal hihettem, hogy írni fog... tényleg feleslegesek voltak.

Mit gondoltok az ügyről? Tényleg ilyenek a nők? Tényleg ennél is rosszabbak a férfiak?