Ha a béta pasik sztrájkva kezdenének, a nők végre a fejükhöz kapnának?

Az emberi faj értelmes és életképes részének nevében előre is köszönjük, ha végre békén hagyjátok a nőket. Kérünk titeket továbbá arra, hogy mind költözzetek egy lakatlan szigetre, melynek az Isla Incel nevet adjátok és ott éljétek le egymás közt az életeteket!

Köszönettel: az emberi faj értelmes és életképes része

Béta pasi vagyok.

Nem jó egyedül lenni, de nem volt jó a régi világrend sem. Nők, férfiak olyan emberekhez mentek hozzá, akiket sosem szerettek, csak azért, hogy boldoguljanak. Szerintem mindenképp pozitív, hogy manapság (egyelőre) egyedül is boldogulni tudnak emberek, nem köttetik annyi kényszerházasság.

Persze ez némileg változtatja, esetenként torzítja a párkeresési piacot, az elvárásokat, de szerintem egy-két generáció alatt magától megoldódik a probléma.

Én Z-generációs fiatal férfi vagyok, de még engem is a régi szempontok szerint neveltek, az élet szociális területein, de azon belül főleg a párkereséssel kapcsolatban teljesen elavult tanácsokat, ötleteket, nézőpontokat kaptam az X-generációs szüleimtől, illetve boomer nagyszüleimtől.

Nagyra értékelem az egyén szabadságát, a szabad választás jogát (ergo mindenki úgy rontja el az életét is, ahogy akarja). Éppen ezért lehet mondani, hogy az általad felsorolt bekezdések alapján én már rég "sztrájkolok".

Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy pl. lánybarátokkal (és itt most igaz barátokra gondolok, nem unatkozó libákra) sok problémát meg lehet osztani, és esetenként ők is tudnak sokat segíteni. A lányok egójának polírozása alatt meg nem tudom, mit értesz, de egy lightos udvarlás, vagy a kiszemeltednél flörtölés, simán belefér. Részben ettől (is) leszel férfi.

Attól meg, hogy mondjuk egy-két tízezer pasi feladja a társkeresést, a jelenlegi berendezkedés érdemben nem változik. Legfeljebb nem pl. 10, hanem mondjuk 8 fiú fog egy csinosabb lányt simpelni. Mondom ezt úgy, hogy egyelőre én is szüneteltetem a társkeresést. Miután megvádoltak nyomulással, úgy, hogy a lány pontosan tudta, mit szeretnék tőle, kicsit eltört bennem valami.

Üdv,

22F

#24

De mivel jobb neked, ha kiderül, hogy a lányok valóban a magas, jóképű, izmos stb. pasikhoz vonzódnak?

Magától az információtól nem leszel sem szebb, sem jobb. Igen, amit írsz, az tény. Te, illetve úgy en bloc a béta pasik sosem lesznek nőcsábászok. Tessék ezt tudomásul venni, és vagy magadat fejleszteni, vagy a boldogságodat az élet más területein keresni.

Nem tudom. Én volt, hogy évekig hallgattam a "Szerencsés lesz a nő aki a párod lesz", vagy a "Bárcsak ilyen lenne a párom, mint te. Nem te, csak ilyen" szöveget. "Véletlenül" én nem kellettem, csak jajjdenemveszészrenormáliscsávó akiolyanlennemint te denemte, te neeem" dolgokat.

Aztán hogy-hogynem, lett párom. Boldog vagyok vele, de értem és átérzem a az előző kommentekben felvázolt problémákat, mert létező dolog a "szemetesláda" és egyéb dolgok.

#18: "Nos a férfi aki így betudta vonzani az elhanyagolt nőket /voltak ferjezettek is, megvolt ki melyik este megy hozzá. B.nomnek meg mesélni is szokott Erikarol, Ildikorol.. /tehát ez a pasi egy duci, mondjuk úgy egy férfiasan pocakos, kis alacsony, sasorru, de igen jó kiallasu, szórakoztató középkorú emberke volt, aki semmit nem ígért a nőknek. Felületesen kivulrol látva lehetne akár béta pasinak is nevezni. Hogy mi lehet vagy lehetett a titka b.nom szerint, kisugárzás, szöveg, energikussag, ELETSZERETET. "

1. Vendéglátós, oda nem igazán alkalmaznak olyan embereket, akik nem top kategóriák valamiben, ha nem külsőben, akkor nagy dumában, a nagy számok törvénye alapján (egy ilyen ember naponta több ezer emberrel kerül kontaktusba és nem csak úgy, hogy elmennek mellette az utcán) pedig valaki beesik, win-win szituáció, mikor fizetett munkaidőben csajozol. De ez személyiségtípus kérdése, egy introvertált, visszahúzódó ember sosem tud ilyen lenni.

2. Semmit nem tudunk a barátnőd koráról, külsejéről. Meg Erika és Ildikó se tudjuk, hogy nézett ki vagy esetleg létezett-e, csak mert nekem is van olyan ismerősöm, akinek mindig rengeteg nője volt, csak mikor együtt dolgoztál vele és a maradék időben otthon aludt meg közelebbről megismerted és tudtad kb. a napirendjét, akkor kilógott a lóláb, amikor meg megláttad 1-2 nőjét, aki tiszteletét tette a munkahelyen, akkor végképp rájöttél, hogy mekkora kamugép. És most nem a nőket akarom degradálni, mielőtt ezt hoznád ki, csak a kontrasztra próbálok rámutatni, hogy amikor a sztoriban az szerepel, hogy a Palvin Barbi külsejű dohányboltos csajt befűzte és feljött hozzá, de akikről konkrét infókat tudsz, az inkább ez a Suzanne Boyle kategória, majd jön a dumával, hogy "Hát igen, nem ő a legfullosabb, de olyan finom csirkepaprikást főzött, meg őszintén szólva elegem van a kis nyafka fiatal lányokból, azok semmit nem tudnak az ágyban."

Erre a stílusra születni kell, ezt nem tudod felvenni, ilyenné nem tudsz úgy válni, hogy ezt hitelesen eljátszd.

Kb mintha a hajléktalanok kezdenének el sztrájkolni, mondván hogy beleuntak hogy folyton lerázzák őket, szóval amíg nem adnak nekik aprót a járókelők, addig ők bizony nem fognak kéregetni.

Abszolút nonszensz.

#23: "Nem jó egyedül lenni, de nem volt jó a régi világrend sem. Nők, férfiak olyan emberekhez mentek hozzá, akiket sosem szerettek, csak azért, hogy boldoguljanak."

Az a nagy probléma, hogy régi világrend alatt szeretik összemosni a sötét középkori eretnek-égetéses időszakot az 1-2 száz évvel ezelőtti rosszalló, megszóló, simán konzervatív időszakkal.

Most a társadalom alsó 50-60%-a számára ugyanúgy nem járható út, hogy 200 ezres fizetésből kifizet 150+ rezsit albérletre, mellette meg eszik és még jut is valamire.

Rengeteg CSOK-os gyerek is azért születik meg, mert "majd lesz valahogy", de anélkül, két fizetésből, összeköltözve is kiég az ember.

Az ellentétes munkarendek miatt a kapcsolatok sem úgy működnek már. Régen a megfáradt jobbágyoknak jobb sora volt, mert reggel 4-kor megetették az állatokat, de este már ahogy a nap ment le ők is behúzódtak, vagy előtte és nem 20 perc volt az ebédidő a munkaidő végéhez még hozzáadva. Kényelmesen megkajáltak, sziesztáztak, majd mentek vissza dolgozni. Aki pedig valaha dolgozott a földeken (nem a mostani nagyipari rendszerben) tudja, hogy azért nem minden része vérrel-verítékes munka, szeretik így beállítani mert valahogyan el kell adni azt, hogy milyen jó is neked a gyártósor meg az irodaház-takarítás meg az összes többi hasonló képzettséget és társadalmi szintet igénylő munkatípus. Voltak ott bőven olyanok is, amikor ültél az árnyékban, rágcsáltad a bagót és nézted, ahogy a birkák meg a tehenek legelésznek. Az asszony meg felhúzta a mechanikus vekkert miközben sült a kaja a kemencében és közben elolvasott 3-4 oldalt egy könyvből. Vagy kötögetett, nem kényszerből, hanem mert szeretett kötni és egyúttal volt jó meleg pulcsi is télire. Nem hihetetlenül hasznos és produktív TikTok görgetést csinált.

Mivel mindenki hasonlóan élt, senki nem érezte azt, hogy kimarad valamiből. Nem létezett FOMO.

Nem kellett pszichológus ahhoz, hogy megtaláld a lelki egyensúlyt, a király király volt, a földesúr meg földesúr, te meg jobbágy. A saját szinteden akartál jutni valamire és ha betartottál bizonyos alapszabályokat az életben, akkor gyarapodtál és később egyre nagyobb és modernebb gazdaságod volt, a földesúr hadserege által zsákmányolt rabszolgák dolgoztak a földeden és végezték el a legalja munkákat, te a végén már egy kisvállalkozásszerűen üzemeltetted a gazdaságodat. Az adó meg egyházi tized meg földesúri kilenced volt. Nem vonta el az állam az adód 48%-át ilyen-olyan jogcímeken és nem volt utána még a megmaradt pénzből 27%-os áfatartalom a termékeken.

És mégse volt ennyi csöves meg rászoruló, mert aki söpredék volt, azt kivetette magából a társadalom, aki meg jóravaló vándor, azt befogadták és aludhatott mindig valahol az istállóban és kapott enni, inni. De autentikus emberek voltak, akik szerettek szabadon élni és kalandozni, nem elsírta a bánatát, hogy a rendszer miatt van minden, neki nem ad senki, brühühű.

Más világ volt, lehet szeretni, lehet utálni, de a maga teljességében kéne megítélni, nem egy torz valóságot kreálni, amiből kihozzuk a mazsolázgatással, hogy az akkori valami sötét barbár világ volt, a mostani meg a csodálatosság csúcsa.

Kényszerházasságok meg egyébként is pont a vagyonosabb rétegekben volt mindig jellemzőbb, mert a vagyon a vagyonnal házasodott, de ez most is létező jelenség. Nézd meg, hogy bármelyik celeb vagy vagyonos ember szintén vagyonos emberrel köti össze az életét. Akkor is, ha fiatalon egy csomó olyan emberrel szexelt, akinek semmije nem volt. Végül nagyjából azonos egzisztenciájú emberrel köti össze az életét vagy házassági szerződéssel.

"Persze ez némileg változtatja, esetenként torzítja a párkeresési piacot, az elvárásokat, de szerintem egy-két generáció alatt magától megoldódik a probléma."

Azért nem fog megoldódni, mert jelenleg is a lányok nagy része nem ébredt még öntudatra. Az újabb generációk már abban fognak felnőni, hogy klasszikus családanyák, karrierista feminácik vagy aranyásók lesznek és egyre korábban, egyre fiatalabb korban, egyre taktikusabban fognak a 3 út közül egyet választani.

Mivel általánosan véve a férfiaknak magasabb a libidója, ezért a férfiak negyede elég ahhoz, hogy szexuálisan kielégítse a szexuálisan egyre szabadosabb, egyre nagyobb szabadságot követelő nőhalmazt.

Maradnak az aszexuális nők meg az elvárásokkal rendelkezők, akik nem dobják csak úgy oda magukat, hanem udvaroltatnak maguknak és azon belül is a sokadik randin is bármikor offolhatják az embert.

Ezekért fognak még versengeni.

Úgyhogy semmiképp sem az a tendencia, hogy ez megoldódjon, ez még tovább fog eszkalálódni.

Ez kétféleképp oldódhat meg. Vagy a metaverzum lesz olyan grafikájú és a VR lesz olyan érzékelési szinten, akár agyi neuralink chippel, hogy valóban átéled érzés szintjén az érintést, csókot, szexuális aktust.

Vagy szexrobotok lesznek olyan szinten, mint a BSG-ben a Cylon csajok vagy Summer Glau a Terminátorban.

Aztán persze a nőknek is meglesz majd a maguk robotja vagy virtuális partnere, mindenkinek meglesz a kis buborék valósága, a kis safe space és mindenki boldog lesz.

Ha ezek nem jönnek össze, akkor csúnya jövő vár az emberiségre. Túlságosan kicsúcsosították az egyéniséget és az önzésnél is túl sok olajat locsoltak a tűzre, innen már visszaút nincs a világbéke felé. A lavina elindult, az egyetlen megoldás, ha megfelelő irányba csatornázzuk be. A gőz kieresztésre kerül a virtuális valóságban, ahol kiélheted mindenféle beteg hajlamodat, ami felgyülemlett, ami dühöd van a társadalom felé.

Vagy egy robot, aki egyszerre lelki társ, szexpartner, pszichológus, segítő, stb.

#29

Sokat gondolkodtam rajta, hogy mit válaszoljak neked, de egyszerűen nincs már erre energiám. Nem véletlenül hagytam abba a nőzést sem.

Úgyhogy azt az egyszerű kérdést tenném fel neked, hogy:

Ha így is van, ahogy a válaszod elején állítod, akkor mi van?

Ha valóban a kihalás, a nihil felé halad a társadalom (ami a jelen formájában valóban megszűnik majd létezni, de ebbe most ne menjünk bele), akkor is, mit tudsz tenni ellene? Semmit.

Viszont, ha a társadalmunk bukása közeleg is, az is csak engem erősít. Az egészséges (már amennyire egészséges a mai génállomány), önellátásra és túlélésre képes, ügyeskezű férfiakra lesz kereslet, nem a mai konditeremlakó, életművész "Chadekre".

Nem az fog számítani, hogy milyen arcod van, mennyi pénz van a bankszámládon (úgyis hiperinfláció várható), hanem hogy fedél van a fejed fölött, és minden nap van mit enni. Éppen ezért fog megszűnni több, általad felvázolt nőtípus is. A két nem egymástól való ilyen szintű függetlensége a modern világ találmánya. Amint ez a világrend meginog, a két nem egymásra talál - ha nem, hát akkor valóban kihal az emberiség (de inkább csak a fehér ember). A társkereséssel kapcsolatos probléma viszont akkor is megoldódik: nem lesznek emberek, nem is lesznek túlzott elvárások...

#23