Egyszerűen miért nem tudok kapcsolatot kiépíteni az emberekkel?

Igyekszem tömören és egyszerűen leírni.

24 éves vagyok. Az lenne a problémám, hogy sosem tudtam rendes emberi kapcsolatot kialakítani. Most nem feltétlen csak párkapcsolatra gondolok, hanem barátságra, bármi ilyenre. Sokat olvastam a témában szóval időrendi sorban haladnék.

Szülők: Édesanyámon kívül a családban senkivel sem beszélgettem komoly dolgokról. A szüleim kapcsolata borzasztó volt és gyermekkoromban a testvéreimmel együtt rengetek szenvedésen és megszégyenülésen kellett keresztülmennünk köszönhetően az apámnak amiért egy életre meggyűlöltem. Tizenöt éves koromban elváltak amit személy szerint egyáltalán nem bántam. Nem viselt meg, vagy csak nem tudatosan.

Barátok: olyan sima barátaim nem igazán vannak. Van egy két csoporttársam akikkel néha elmegyünk egyetem után ebédelni vagy néha moziba. Olyan barátom akinek meg tudtam nyílni és őszintén tudtam beszélni sajnos nem igazán volt. Mindig is kívülállónak éreztem magamat aki senkinek sem kellene.

Párkapcsolat: Sosem voltam képes kialakítani ilyet. Egyszer kezdeményeztem egy lánynál még hosszú évekkel ezelőtt de annyira féltem tőle, hogy nem mertek többet odamenni hozzá. Hiába próbált nyitni felém egyszerűen az a gondolat nem hagyott nyugodni, hogy úgysem vagyok hozzá való, úgysem kellenék senkinek sem, nem vagyok megfelelő egyetlen egy nő számára sem. Rá egy évre egy lány kezdeményezett nálam és eléggé egyértelműen a tudomásromra adta, hogy szeretne megismerni közelebbről, de ebben az esetben is elmenekültem a fent kifejtett dolgok miatt.

Szexuális életem sohasem volt. Évek óta szinte egy szót sem váltottam a nőkkel. Nem tartom magamat olyan embernek aki vonzó lenne a női nem tagja számára és tudom magamról, hogy az adottságaim sem lennének megfelelőek.

Köszönöm szépen, hogy elolvastátok és talán tudtok nekem tanácsot adni a miértekre.