Hány éves korban adják fel?

Én nem feladtam, csak átértékeltem az életem. Olyan dolgoknak is tudok most már örülni amire korábban nem is gondoltam volna. Boldog életet élek jelenleg egyedül is. Egy percig sem érzek magányt.

35f

Nem kell előnytelen külsejűnek lenni ahhoz hogy valaki egyedül maradjon. Itt vagyok példának én 30 évesen csókszüzen mivel nem járok sehová emberek közé munkahelyet leszámítva mert nem merek. Pedig nincs semmi baj a külsőmmel.

Tornázom egy jóideje,szőke haj, kék szem, talán picit alacsony vagyok 168cm de ez nem lehet kifogás mert látok alacsony párokat is sokat.

Nálam fejben van gond.

Szégyellem magam mások előtt leginkább a családom előtt,nem tudok férfiasan viselkedni nagyon érzékeny vagyok, rossz a komunikációs készségem, zavarba jövős vagyok.

Ronda lányok ha csak annyi a bajotok hogy elvagytok hízva ,akkor le lehet fogyni mi a nehéz abban hogy kevesebb kalóriát visztek be mint amire szükségetek van? Tiszta vicc az hogy egy egészséges ember nem tud fogyni.

Vagy azért nem tudtok fogyni mert nem akartok csak megy a nyafi vagy mert úgy kezdtek el fogyózni,hogy nem értetek hozzá,először megtanulom majd csinálom ez a sorrend.

Ha pedig arcra vagytok csúnyák az se baj , senkit nem fog érdekelni nem kell tökéletesnek lenni elég ha egy formás popsihoz kellemes szerető belső tartozik ennyi.

Ha nincs melled vagy kicsi le van szarva a pasikat nem érdekli túlságosan. A jó segg kompenzál minden testi bajt.

#5

Engem pl a lapos mell, nem hoz lazba! És sokkal jobban tetszenek a molett nők.

A kollégád feladta, de nem tört meg.

Megtörni azt jelenti, hogy összejössz egy ronda kövér nővel, csak hogy legyen már valami.

Mert egy csinos nőnél aki tetszene, esélyed nincsen.

Soha életemben nem nagyon érdekeltem a nőket, totál láthatatlan voltam mindenki számára.

Gimiben 15 évesen ismerkedte megy lánnyal, de abból nem lett semmi, utána meg nem foglalkoztam a dologgal. Eléggé kocka voltam ,szóval elfoglaltam magam. Hétvégente haverokkal kocsmáztunk, hétköznap otthon nyomtam a gépet.

De a kocsmázások ellenére sem volt soha egyetlen lány sem aki minimális érdeklődést mutatott volna iránta, pedig a legtöbb haverom ekkorra már túl volt 1-2 kapcsolaton és szexuális élményen.

Aztán egyetemre kerülve az első 1 évben még próbálkoztam pár lánynál, eljárkáltam bulikba, hátha összejön valami, de semmi. Aztán szépen lassan feladtam és magamba fordultam nem nagyon mozdultam ki.

Pedig Pesten tanultam, mégsem érdekeltem senkit. Hazajárva is csak haverokkal lementünk ugyanabba kocsmába hétvégente meginni pár sört, aztán ennyi.

Ebben az időben már nagyon zavart, hogy nincs senkim, de egyszerűen semmit sem tudtam tenni ez ellen. Átnéztek rajtam az emberek, még rosszabb volt mint korábban. Egyetemen is szürke, láthatalan emberként mozogtam, nagyjából nem volt semmilyen társaságom. Néhány havert leszámítva.

Aztán hazaköltözve a semmiből jött egy lány, akinek valamiért annyira megtetszettem, hogy összejött velem.

Majdnem 3 évig tartott ez a kapcsolat, amikor végül megcsalt és kidobott.

Azóta sem volt senkim, ennek már több mint 3 éve. Sajnos a kapcsolat közepe táján elkezdett rohamosan romlani a külsőm, elkezdtek széttörni a fogaim, extrém gyorsan kezdtem el kopaszodni és egyéb problémáim is előjöttek (pl. epliepszia).

Utána ez nem állt meg újabb és újabb gondok jöttek elő. Szóval azóta nagyjából tavaly év vége felé teljesen feladtam a dolgot. Ilyen zar külsővel, alapból kevés tapasztalattal, nem túl szociális emberként esélytelen a dolog. De őszintén nem is nayon izgat, hiszen tudom, hogy őszintén senki nem tudna vonzódni hozzám, hiszen én is undorítónak tartom saját magam.