Hogy tudnék ismerkedni egy vidéki kisvárosban? Nem ismerek itt senkit, mert most költöztem ide. A suli nem jöhet már szóba, mert 20 éves vagyok.

Munkahely? Edzés? Tanfolyam? Hobbi? Önkéntesség? Templom? Diszkó?

Indulj ki abból, mit szeretsz csinálni. Pl. túrázós facebook csoport, kerámiaszakkör, társasjáték-klub, edzőterem... Valami csak van a környéken. És ne ismerkedni menj, hanem ismerősöket, barátokat szerezni, osztán biztos lesznek a ellenkező neműek is. Pl. lehet, ha összehaverkodsz xy-nal, az majd meghív a mittudomén milyen sörözésre és ott lesz a barátnője barátnője... Ne legyél kétségbeesett, aki mindenkire ráhajt, mert azt a nők kiszűrik, csak nyitott, érdeklődő.

Vagy ha célzottan ismerkedni akarsz, akkor társkeresőkben beállíthatod, hogy a környéked + hány kilométert vállalsz be.

"osztán biztos lesznek a ellenkező neműek is. Pl. lehet, ha összehaverkodsz xy-nal, az majd meghív a mittudomén milyen sörözésre és ott lesz a barátnője barátnője."

Ehhez képest ezzel ment el az életem, mert ezeket a tanácsokat már tizenévesen megkaptam, ne adjam fel, ne legyek gamer kocka, ne forduljak önmagamba, esély mindig van, majd a nagyváros, majd a munkahely, majd a tömegközlekedés, majd a jóidő, majd a nyár...

Arra volt jó ez az egész, hogy rájöttem, oka volt már tizenévesen is, amiért magamba akartam fordulni, amiért már akkor fel akartam adni. Ha azt az életet folytatom ma mindenképp gazdagabb lennék és a gamer kocka sem akkora cikiség ma már, van egy csomó cuki, aranyos lány, aki szintén játszik és erre bukik.

Helyette egy olyan életet éltem, ahol megpróbáltam minél inkább megfelelni a nőknek, minél több nőt, minél általánosabb dolgokat lefedni, végül a saját identitásom szűnt meg, eltűnt a saját személyiségem, nem tudtam ki vagyok. Végül akkor parancsoltam megálljt magamnak, amikor már egy vallásos lányt sikerült leszólítanom és képes voltam elmenni vele hitgyülibe és kinyitni egy Bibliát. Elképzeltem, hogy az egyetlen kapocs köztem és a vallás között ez az egyetlen lány lenne, aki igazából nem is mutat különösebb érdeklődést irántam, csak valószínűleg lelki sérültségből meg családi neveltetésből választotta magának ezt az utat. Pont egy olyan vallásba menekülve, ami megbélyegzi a szexualitás gyereknemzésen túli művelését. Én meg annyira lelki sérült vagyok, hogy még ebbe is képes lennék belemenni egyetlen lányért, aki érdeklődést mutat felém.

És tudjátok mi a különbség a tini élet és a felnőtt élet között? A felszínesek azt mondják, hogy felnőttként már megszűnik a bullying, már nem bántanak, már jobban elfogadnak. Ez viszont csak a felszínen igaz. A felnőtt életben más szabályok vannak, más tényezők súlyozzák az életet, a gyerek, aki csúfol másokat maximum beírást kap vagy leszidja őt az anyja, a felnőtt az egész karrierútját elvágja. Ez akkor is probléma, ha örül, hogy egy gyártósoron megállja a helyét, akkor meg főleg, ha 4 év egyetem munkája megy füstbe azért, mert nem csak kirúgatja magát, de negatív ajánlólevelet is írnak róla, hogy bullyzta a kollégát. Ahogy a vidéki kocsmákat leszámítva, ahol megvan a kemény mag és tőlük függ a kocsmáros is, a nagyvárosi pubokban a forgalomtól függ és ha a lúzer gyerek fogyaszt meg legalább nem tör poharakat, nem hugyozik mellé, akkor vele jobban fog szolidarítani a kocsmáros és a személyzet is. Ahogy a felnőtt bullyzók közül is sokan rájönnek, hogy hasznuk lehet a gyerekből, még ha nem is pénzes, valamire jó lesz a társaságban, ha másra nem, akkor uborkaszezonban, mikor csak 3-an verődnének össze lesznek 4-en, a szakmája is még hasznos lehet a csapat többi tagjának...

Az illúzióból lehet a legnagyobbat pofára esni, hogy valóban elfogadnak téged. És akkor még az életidegenségéről nem beszéltem, hogy egy kocsmai sörözésnél van, aki nagyon nem érzi magát jól és nem csak a sör, hanem a kocsmai hangulat miatt sem.

És ettől még nem fog szeretni versenyszerűen sportolni meg fanatikusan sem túrázni túracsoportokkal. (ahol szintén több a férfi az előforduló nők pedig többnyire a párjukkal mennek vagy van párjuk aki nem szeret túrázni, ezért választottak túracsoportot mert nem akarják lecserélni olyanra, aki viszont szeret túrázni de a túrázásról se mondanának le).

"Ne legyél kétségbeesett, aki mindenkire ráhajt, mert azt a nők kiszűrik, csak nyitott, érdeklődő."

Jó sok éve már azt is kiszűrik, az összes Y generáció feletti nő már tisztában van vele, hogy ő egy istennő-hercegnő és az egyetlen hátrány vagy feladata az életében, hogy a kiszemelt herceg vagy nem őt akarja vagy nem tudja rosszfiúból jófiúvá varázsolni (mármint becsicskítani) éppen azért, mert ő meg herceg és neki is akad rajongótábora és rá is igaz férfi létére az a flegma mondás, hogy "szingli vagyok és k*rvára le kell nyűgöznöd, hogy ez változzon".

A szarvukat csak úgy lehetne letörni, ha a tömeg kimondaná, hogy a király(nő) meztelen. De a béta simpek száma növekszik, nem csökken.

Tinder hely alapon keres, szóval mindenképp legyél fent.

Amúgy pedig bárhol, ahol meg lehet szólítani embereket, illetve járj el minél több csoportos foglalkozásra. Ne csak az ellenkező neműeket nézd, próbálj barátságokat is kialakítani!

Jelenleg a leggyakrabban az interneten, munkahely által, és ismerős által találunk párra. Ezek a fő irányok. Utána pedig bármi más, mindent meg kell ragadni.