Miért nem vagyok elég jó a barátomnak?

Eleinte nem így viselkedett velem, ahogy most, így 1 év járás után. Nem élünk együtt, de a távolság miatt csak heti 2-szer találkozunk.

Viszont úgy érzem, leszívja az energiáimat, bár még szeretem. Sosem ért velem egyet semmiben sem. De ha én nem értek egyet valamiben, akkor már fenyegetőzött azzal, hogy mehetek a pics@ba. Ezt így mondta.

Azt is mondja velem nem lehet viccelődni. Olyan dolgokat mond, amikkel engem is megbánt pl. hogy karácsonyra kevesebb értékben vettem neki ajándékot, mint amennyit ő vett. Sokszor mondta már azt is nekem hogy b@szd meg, pedig én nem beszélek vele így.

Utólag letagad dolgokat amiket mondott nekem pl. hogy ő nem vette ki a telefonomat a kezemből, és nem keresett rá az exire, akik letiltották őt. Utána meg azt mondja, hogy ez meg sem történt biztos képzelődök. Végül nem hagytam ennyiben a dolgot, addig említettem neki míg beismerte. Szidja őket, hogy ők milyen rosszak volta, de ő meg milyen kedves volt mindig velük. Hülye p...k akik őt letiltották.

Mutatok neki egy képet gyerekkoromból, és azt mondja, hogy már akkor is biztos olyan hülye voltam, mint most. De ő csak viccel.

Azt mondja 29 évesen már nincs semmi időm gondolkodni a családalapításon, és hogy nem érti miért fontos nekem a védekezés. Ha teherbe esnék egyből feleségül venni. De így csak akkor fogja megkérni a kezem, ha úgy látja mindenben engedelmeskedek neki. Az exének már gyereke is van, hiába fiatalabb, mint én.

Volt már úgy azt írta öngyilkos lesz, mert ezt szeretném, ha én őt elhagyom. Meg szerinte olyat úgy sem találnék mint ő, csak olyat akinek szexre kellenék.

De szex alatt sincs mindig orgazmusom, de utána ő már nem akar velem csinálni semmit. Ilyenkor azt mondja telhetetlen vagyok, és majd legközelebb. De azért ő így is szeret, hogy nincs mellette mindig orgazmusom, és hogy ő nem fog elhagyni. Ilyenkor ezt vissza is kérdezi.

Azt mondja az első fél év csodálatos volt velem, mert akkor sosem ellenkeztem semmiben, nem mondtam neki nemet semmiben.