35 év környékén már valóban ennyire nehéz társat találni?

Úgy érzem hogy azok az értékek amiket én képviselek már túl kevés, nem tudok többet nyújtani, talán ez a probléma, sokszor veszem észre viszont hogy a majdnem 10 évvel fiatalabb korosztályban lévő nőkkel jobban megértem magam. Az én korosztályomban már szinte semmi sem elég jó a hölgyeknek, mintha ez lenne a csapda amiben élnek, nem igazán nyitottak semmire, csak akkor működik ha én alkalmazkodom de az hogy nekem mire van szükségem egy kapcsolatban az szinte nem is számít, igen vannak barátaim akikkel szívesen találkozom mert gyerekkorom óta ismerem őket, van hogy szeretek egyedül lenni néha, de ezektől függetlenül még nem vagyok zárkózott, járok társaságba ,az igaz hogy nem mindenkivel jópofizok de nem vagyok bunkó senkivel, van biztos munkám ami mellett még néha másod állásban is tudok dolgozni egy két helyen, de nem vagyok munkamániás, igaz inkább el megyek dolgozni mint hogy otthon üljek egyedül.

Kétkezű munkából élek ezért nem keresek több millió forintot havonta, persze vannak céljaim ,saját lakásra gyűjtök.

Fojton ugratok mindenkit és poénkodom ,az emberek kedvelnek, őszinte és jó embernek tartanak.

Egyszerűen nem értem meg hogy miért nem találok egy olyan nőt sem aki elfogad, soha nem is alkoholizáltam vagy drogoztam ,szeretem a bulikat és ott persze fogyasztok alkoholt de a mindennapokban soha, nem dohányzom már vagy 10 éve vagy több.

Más is van ezzel így? Vagy a nők is így vannak ezzel? Nektek mi a véleményetek?