Miért igénytelenek a vidéki férfiak?

Nekünk már csak a béna haj, a zsíros arcbőr, a pia és a cigi maradt. Bár az utóbbi kettő is egyre inkább megfizethetetlen, fürdeni meg kellemetlen a jeges vízbe (már ha van egyáltalán), főleg télen a mínuszokban. Böfögni jó dolog és mégiscsak kevésbé zavaró, mintha hátul távoznának a felgyülemlett gázok. A sör meg büfögtet, hát ez van.

Mi itten vidéken így tengetjük a napjainkat, verekszünk egymással, a jószággal, néha megkéselünk ezt-azt. Az idegeneket nem szeressük, de egymást se nagyon. Olyankor repül a minden a kocsmában. Trágyát hordunk, fát vágunk, néha lopjuk is, aztán ha nagy ritkán kimerészkedünk és megnézzük a nagyvárosi népeket, még erőszakoskodunk is, meg trágárkodunk.

Tyukszaros csizma, klottgatya és sárgás, pörköltszaftos asszonyverő trikó a mindennapi öltözék, de nem szégyelljük.

Vidékről Budapestre járok ingázva dolgozni.

Hát nem sok helyen van több alkesz, lecsúszott, bagós, esetenként drogos meg más cifra alakok, mint Pesten. Már csak a nagy számok törvénye miatt is.

A sört azt megiszom, de igénytelen nem vagyok!

Nézz be egy pesti belvárosi lányos lakásba...

Üdv, egy vidéki F.