Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Társkeresési problémák » Mekkora lehet a valóságban...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mekkora lehet a valóságban (nem az incel-elmélet szerint) az aránya azoknak a nőknek, akik nem alkudtak meg?

Figyelt kérdés

Megalkuvás alatt azt értem, hogy VAGY lemond az ideáljáról és összejön egy külsőre számára nem vonzó, de nem is taszító (tehát tiszta, ápolt) férfivel, mert benne találta meg azokat a belső tulajdonságokat, amiket egy olyanban sem, aki az ideálja lett volna.


VAGY annyira ragaszkodik az ideáljához, hogy még akár egy bántalmazó kapcsolatban is benne marad, mert a vonzalom szerepel nála a legelső helyen.


Szerintetek, incelelmélet-tagadók szerint mekkora lehet a társadalomban ezeknek a két csoportba tartozó nőknek az aránya?


Illetve, figyelembe véve, hogy skálákról van szó, ugyanis a világ nem bináris, ti, incel-gyűlölők, hol húznátok meg a határt egyik és másik opció esetében?


Úgy értem, mi az az erkölcsi határvonal, ahol még a többségi társadalom nem ítéli el a nőt, ha lead a külső igényekből (ideál) a belső tulajdonságokért cserébe?


Vagy épp ellenkezőleg, ahol még többen vannak, akik inkább pártolják a problémás ideállal való kapcsolatát, mintsem, hogy ugyancsak elítélnék, hogy miért nem jön össze inkább olyannal, aki belsőre normális, de külsőre nem az esete?


Mert ezekből lehetne igazán a legpontosabb százalékokat lemérni, hogy hol van a társadalom ingerküszöbe egyik-másik esetben.



2021. okt. 26. 16:34
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:
100%
A társadalom nem, hogy nem ítéli el, de 120%-ban magasról lexarja, hogy valami vadidegen nő kivel jön össze. És egészséges felnőtt ember nem is foglalkozik azzal, hogy mit szólnak mások a választásához. Ideális esetben még a szüleit se hagyja beleszólni, hanem kiáll a párja mellett.
2021. okt. 26. 18:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 A kérdező kommentje:

#1: Ennek semmi köze a jogokhoz. Mivel társadalomban élünk és egymásra vagyunk utalva (igen, még a gazdag is, mert neki se mindegy, mennyire szimpatikus a péknek, a pincérnek, a fogorvosnak főleg, vagy akár a reptéri ellenőrző személyzetnek, aki eldönti, hogy aznap melyik 8 embernek nyúl fel szúrópróbaszerűen tövig a s...ggébe).


Aki azt hiszi, hogy ez nem számít, az nagyon csúnyán áltatja magát.


Persze a társadalom idővel változik, csak lassan és generációk kellenek hozzá.


És lehet megdöbbentő lesz, amit mondok, de az ítélkezés mennyisége állandó, csak az iránya változik. És a legszebb az egészben, hogy mindenki azt hiszi, neki van igaza. A szélsőjobbos (hithű magyar) aktivista ugyanúgy hisz az igazában, mint a tálib (szabadságharcos) terrorista vagy az értelmiségi (ballibsi lmbtqmigránssímogatósorosbérenc).



Így végső soron a többségi társadalom (na ez az igazi demokrácia működése a gyakorlatban, nem amit a politikusok annak hazudnak) fogja eldönteni, hogy mi legyen a mainstream és mik a szélsőségek.


Illetve az individualizmus előretörésével (megtámogatva a globalizációval és az internettel) a régi néhányféle hitrendszert felváltotta az atomizált társadalom.


Ez viszont az alapokon nem változtatott, csak kezdetben volt egy vonal, ahol középen volt a mainstream, kétoldalt a szélsőség, aztán csillagalakká feljődött, végül pedig egy 3 dimenziós gömb felé tartunk milliónyi pici tüskével.


A gömb magja maga a mainstream a középpont a megtestesült píszí, ahol mindent elfogadunk és annak ellenkezőjét is, de mivel ez már a kilúgozott véleménytelenség legmagasabb foka, az egyének homogén halmaza elindul a heterogenitás irányába, ez pedig a tüskékben testesül meg.


A legsikeresebb emberek a belső mag legkülsőbb héján egyensúlyoznak, még éppen a mag belső burkában maradva.


Amint kikerülnek a belső körből, keresik a saját "törzsüket", de egyre reménytelenebb a helyzet, mert belül a nagy elfogadás miatt nem érezték annyira egyedül, meg nem értettnek és különbözőnek magukat, mint kívül a tüskék milliói között, akik mind egy-egy egyéni, saját világot képviselnek.


#2: Mit értesz fullos csaj meg átlagos csaj alatt?


Mert nálam pár sokak számára jelentéktelennek számító tulajdonsággal (dohányzás, túlzott bulizós, alkoholizálós életvitel, céltalanság, flegmaság) sokkal lejjebb csúszna, bármilyen külsőre fullos nő, mint egy olyan, akit átlagosnak tartok, de belső tulajdonságok alapján el tudnám vele képzelni az életem. Ugyanakkor egy olyan, akit nem tartok vonzónak, akkor is maximum barát lehetne, ha az összes számomra kívánatos belső tulajdonsággal rendelkezne.


Tehát komoly kapcsolatban a belső tulajdonságok alapján döntöm el, hogy kivel akarom összekötni az életemet, de abból a halmazból, akiket vonzónak találok és ott már lényegtelen, hogy az illető 6-os vagy 9-es, esetleg a top 10-es. Ennek kizárólag akkor van lényege, ha egyszerre több, azonos belső tulajdonságokkal rendelkező nő közül kellene választani.


Ami ugyebár még sokkal elképzelhetetlenebb, mint az, hogy mondjuk egypetéjű ikrek közül a szimpatikusabbat választom.


#3: Pontosan, ahogy mondod. Ráadásul annyira különböző a két nem gondolkodásmódja, hogy nehéz átadni gondolatokat, levezetéseket.


Például az előtted szólónál is jól látható, hogy egy fix definíciója van a saját fejében az adonisz fogalmáról és mivel az nem egyezik a mi DEMONSTRATÍV adonisz képünkkel (Chad), ami mintegy illusztráció, ezért már fintorogva áll az egész mondandónkhoz, mert ő másképp érzékeli ugyanazt a valóságot.


Ahhoz tudom hasonlítani, mint mikor tengerparttal meg pálmafákkal illusztrálják a vakációt, mert a LEGTÖBB ember fejében erről pozitív fogalmak vannak. De van egy réteg, aki kifejezetten ki nem állhatja a tengerpartokat. Számára az maga a pokol lenne, ha neki fizetnének se menne. Meg olyan is, aki elmenne ugyan, de sokkal előbb választana erdei túrázást, havas hegycsúszokat vagy sivatagot. És olyan is, aki elmenne, de csak nagyon szigorú feltételekkel (ötcsillagos szálloda, homokos lejárat, ahol nem szúrják a talpát a kavicsok, olyan évszak, ahol nincs se kánikula, se túl hűvös és ha ezek egyike is hiányzik, akkor már maradna az erdei kisház vagy a síparadicsom.


De ezek általános problémák az illusztratív példákkal. Az illusztrációt mindig helyén kell kezelni, mögé kell látni, azt vizsgálni, amit kifejezni próbálunk vele, nem belekötni és az illusztráció tárgyával vitatkozni, hogy márpedig neki nem az az álma.


Fogadja el, hogy ő van kisebbségben, a többségnek sajnos az az álma. Ha le akarja cserélni az illusztrációt, akkor csináljon olyan közvéleménykutatást, ahol az ő kedvencét hozzák ki ugyanakkor kellően reprezentatív a mintavétel.


#4: Csak egy férfi másképp alkuszik meg. Nálunk a hűség azt jelenti, hogy lemondunk az ÖSSZES TÖBBI nőről. Ismered a mondást, hogy "A legjobb nőt is unja valaki?"


Szerinted véletlen, hogy nem úgy keletkezett, hogy "A legjobb pasit is unja valaki?"


A nőnek a legjobb kell. Szubjektív fogalom, egyéni ízlések különböznek, de a nő fejében van egy mérce, aminek a legtetején az ideál áll, akinek nem is kell létezőnek lenni, elég ha egy elképzelt plátói frankenstein szörnye, Ian Somerhalder külsejével, Richard Gere úriemberes modorával és James Bond magabiztosságával.


Ez míg világ a világ mindig így volt, csakhogy Átlag Bélának nem kellett félnie attól, hogy ez a csodaférfi majd egyszer betoppan és lecsapja a nőt a kezéről, de attól sem, hogy csak úgy megdugja, aztán ott hagyja.


Attól, hogy egy jobb jön, attól már igen, de régebben szigorúbban vették a megcsalást. MINDKÉT oldalról, a férfit sem dícsérték meg (a szűk kocsmatársaságot leszámítva, de az nem reprezentatív igazán), hogy megdugta a Béla feleségét és nagy botrány volt belőle.


Ma viszont a nagyvárosiasodás, elidegenedett társadalom és internet miatt 200 kilométerre is megdughatod valaki nőjét, akiről annyit tudsz, hogy Dzsesszika28 néven van fent Badoon.


És te nem az Adonisz Ádám vagy, a srác, akiért már nyolcadikban oda volt a kis Dzsesszika és nagyszülőkig visszamenőleg ismeritek egymás családját és mindig is szikrázott köztetek a levegő és ezt a Béla is tudta, amikor hónapokig udvarolt neked ennek ellenére.


Te egy vadidegen vagy, aki egy internetes profil alapján hazudsz valamit, aminek egy része talán igaz, talán még az sem.


Nem kell matematikusnak, sem statisztikusnak lenni ahhoz, hogy nagyságrendekkel több olyan férfi van, aki csak úgy dugna egyet kötetlenül, elköteleződés nélkül, vagy skalpokat gyűjt.


Régen az ilyenek más falvakba mentek és kockáztatták azt, hogy jól összeverik őket, mert világított a falu utcáján az idegen.


Most pedig egy feketéről vagy arabról sem tudod első ránézésre, hogy együtt van-e a csajjal, itt született vagy él huzamosabb ideje és folyékonyan, akcentus nélkül beszél-e magyarul, vagy csak egy random külföldi, aki mellé ült a villamoson.


#5: Azt valóban nem írtam ki, hogy értelemszerűen akinek kevésbé fontos a szex, annak a vonzalom sem fizikai és a külső is inkább ápoltsági, alkalomhoz illő öltözéki módokon fontos, esetleg még hogyan mutatnak együtt majd az esküvői fotókon vagy milyen genetikai jellegeket örökölnek a leendő gyerekeik.


#9: Pont ezek a prioritások érdekelnek.


#11: Így van. Vajna Timivel meg Várkonyi Andreával sem foglalkozik senki.


Ahogy Schmuck Andor is a politikusi karrierje, mintsem a párkapcsolati kontrasztjai miatt került be a köztudatba.


Igen, amit írsz az így tök jól működik egészen addig, amíg fel nem őrli a kapcsolatot a folyamatos áskálódás.


A szülőket meg a legtöbb ember addig nem engedi beleszólni, amíg egyszer véletlenül ki nem derül, hogy amelyik kutya ugat az néha tud harapni is és az ingatlanok és ingóságok már egy ideje véletlenül átvándoroltak a lojálisabb (seggnyalóbb) testvér nevére.


Mennyi hasonló történetet hallottam... Persze nem ennyire drasztikusan, sokszor már az is elég volt egy kapcsolat szétrobbantásához, hogy a szülő úgy döntött, hogy a gyerek s..gge alá tett lakást kiadja albérletbe, majd azzal indokolta, hogy a Feri mindent megcsinált a ház körül, de ez az új értelmiségi ficsúr egy villanykörtét nem tud becsavarni.


Vagy mikor egyszerűen a családi összejöveteleknél ultimátumot kapott a nő, hogy a párját ne hozza, mert nem kedvelik.


Elméletben mindenki nagyon optimistán áll ezekhez, aztán a gyakorlatban mégis kiderül, hogy mennyire bele tud köpni egy kapcsolatba akár a család, akár a baráti kör.


És hidd el, rengeteg szofisztikált módszer van, ahol nem is gondolod azt, hogy megy a háttérben az áskálódás, csak valahogy véletlenül mindig bizonyos személyektől (többes számban) indulnak ki olyan dominóhatások, amik időről-időre próbára teszik a kapcsolatot.


Ilyenre is van számos példa, amikor szándékosan meghívják a párodat is, hogy legyen jelen különböző családi összejöveteleken, ahol előre eltervezetten kínos helyzetekbe fog kerülni.


De ezeket hiába is mondom egy olyannak, aki a struccpolitikát szereti.

2021. okt. 27. 00:47
1 2

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!