Nők! Lennétek kedvesek leírni a véleményeteket?

7 év kapcsolat viharos véget érte óta, 1 éve vagyok egyedül. Mostanáig gondolni sem tudtam kapcsolatra. Viszont egy ideje (néhány hete) úgy érzem szeretnék egy igazi társat. Szerelem, minőségi együtt töltött idő és sok más amihez egy igaz társ kell.

Úgy érzem, hogy az önbizalmam jelentősen sérült a szakítás oka miatt.

Mondhatom, hogy rendezett az életem, van egy “kis” házam, autóm, és vállalkozásom amit nagyon szeretek. Külsőmre azt mondják, hogy rendben vagyok. Mégis gyáva lettem ha ismerkedésről van szó, kicsit mintha félnék szerelembe esni.

Mennyire kizáró ok nálatok ha elvesztettem az önbizalmam egy részét?

A csalódás ami ért már mindig a részem marad, ami hátráltatni fog az újra kezdésben? Vagy van esély megismerni egy normális, rendes felfogású nőt aki ezt elfogadja? Eszembe jut, hogy leszek én még sokkal jobban is és majd akkor keresem a társam, de őszintét megvallva nagyon hiányzik egy társ.

Köszönöm szépen a válaszokat!