Szerintetek jó helyen tartok az életemben?

"Apukám beteg volt és akkor jöttem rá, hogy szeretném ha a gyerekeim ismernék a nagyszüleiket."

Akkor elkezdhetnél ismerkedni.

Szerintem igen, mivel nekem mindegy te mit csinálsz, ha 14 óra munkával érzed jól magad, hát szíved joga.

Mondjuk én ennyit nem melóznék az tuti, nem is tudnék. Sokszor még a 8 is fárasztó és érzem, hogy egyszerűen nem tudom olyan hatékonysággal csinálni utána, mint ha kevesebbet dolgozok naponta.

" Szüleimmel élek a családi házban jelenleg, pénzem akármikor lenne egy albérletre, de nem érzem szükségesnek, így hogy nincs senkim."

Ezzel jelenleg én is így vagyok, annyi különbséggel, hogy van egy saját lakásom, de inkább kiadtam. Tudom, emiatt itt gyakorin nagyon elítélnek meg úgy alapból is furcsán néznek rám emiatt, de szerintem ez tök logikus.

Egyedül minek költözzek el, ráadásul egy olyan időszakban, amikor esélytelen, hogy legyen valakim.

Így spórolok, félreteszem a pénzt és plusz bevételem van.

"Vagy majd jön amikor jön a 'nagy ő'?"

Nem jön. Ilyen nem létezik.

Ez a dolog úgy működik, hogy maximum találsz valakit akivel sokáig, hosszú távon kibírjáto kegymást, ergo mindketten képesek vagytok a másikhoz "idomulni", kompromisszumokat kötni. Ettől persze még szerethetitek egymás, meg lehet jó a kapcsolat, de a "nagy Ő" nem létezik. Csak az amcsi filmekben.