Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csináljak hogy legyen barátnőm?
Lassan 29 leszek és sosem volt és kamaszkoromban sem. Mindig reménykedtem hogy lesz aztán így ment vegig a huszas éveim is és ezt nem bírom feldolgozni. A fiatalság elmegy de már a tizenéveseknek is volt vagy van ha nem is sokáig én pedig teljesen éretlen vagyok ilyen téren. Nincs kivel menni sehova akár egy jó túrára vagy beszélgetni vagy eseményeket élményeket szerezni együtt vagy akármi. Ha 30 leszek akkor mi lesz? Vagy várjam meg azt a kort de ha nen volt váltzozás azután sem lesz. És akkor szépen telnek az idők. Nincs ismertségi korom es a szuleimen kivul nem beszelgetek senkivel mivel nincs haver sem.
28/f
Az azért megvan kérdező, hogy nem minden gyereket járatnak külön órákra? Mi az, hogy te csak iskolába jártál, ezért nem tudtál barátkozni?! Lol. Az átlag gyerekek így élik az életüket, mégis építenek ki emberi kapcsolatokat. Ne fogd már arra, hogy te nem voltál beiratva ide meg oda.
Ha a kinezeteddel van baj, azon meg mindig lehet alakítani. Ha nem tetszik a tested, lehet hízni/fogyni/edzeni. Ha problémás a bőröd, lehet menni kozmetikushoz. Ha csálék a fogaid, fogszabályzó. Előnytelen frizura - fodrász.
Nem ismerek ronda emberek, úgyhogy nem hiszem el, hogy a "ronda" kommentelő is menthetetlen lenne. Mégis miért vagy ronda? Mi nem tetszik magadon, amin változtatni sem tudsz, hogy kapná be a világ, amiért megszülettél?
Azért ennyi idősen tényleg nem a szüleidet kellene okolnod.
15-16 évesen kellett volna eljutnod oda, hogy ha nem teszel semmit, akkor sosem lesz barátnőd.
Én középiskolában atlétikáztam (mert a tanárom hívott), kosaraztam (mert akartam valamit sportolni), érettségi után pedig kung-fuztam (mert érdekelt). Azért ehhez nem kell géniusznak lenni.
Ha van hozzá megfelelő személyiséged, az interneten is lehet ismerkedni, akár itt is.
Akik itt az iskolai barátkozással próbálkoznak érvelni elég gyengén, azoknak üzenem, hogy nem mindenki tudott beilleszkedni.
Nekem állandóan verekedni kellett pl.
Enyhe autizmussal élek. Azóta jártam pszichológushoz, rájöttem összefüggésekre, jobban tudok kommunikálni, jobban megy a "small talk", meg minden b.romság, de úgy érzem, hogy ezekkel vagy 15 évvel elkéstem. Most mit érek azzal, hogy a mostani képességeimmel be tudnék illeszkedni a gimiben? Naugye.
#27, ezt nagyon rosszul gondolod. Egyáltalán nincs szükséged rá. Én is elég jól élek nő nélkül idestova 45 éve. Rondának születtem így ezzel kellett megbarátkoznom. Persze fiatalabb koromban engem is bántott és sok időt elbаsztam a nyávogásra meg a reménykedésre. Azt is elismerem, hogy ha annyi idősen mint te, valaki azt mondta volna nekem, amit én fogok neked se biztos hogy megfogadtam volna. De. Itt az én kis élettasztalatom, vagy tanulsz belőle vagy nem.
Azt amit mondanak, hogy menj oda a lányhoz, különben egész életedben bánni fogod, ha nem, nagyon nagy bаromság. Maradjunk annyiban azt sose bántam meg, amikor nem mentem oda egy lányhoz. Azt pedig mindig, amikor igen, mert mindig csak jól leégettem magam.
Azt az időt, amit nyávogással töltöttem tölthettem volna tanulással is. Szerencsém volt, mert nem hülyének születtem és még így is elvégeztem a műszakin a villanykart. IT területen dolgozom így messze átlag felett keresek. De ennél sokkal-sokkal többet is elérhettem volna, pl. két nyelvet beszélek folyékonyan, de simán megtanulhattam volna még kettőt. Vagy elvégezhettem volna az orvosit vagy akármit...
És nem utolsó sorban már csak a rinyálás is rontja a közérzeted. Az pedig, hogy azt hiszed vagy hiszik az emberek jobb lesz, ha nőd lesz. Hát erősen kételkedek benne...
Én keményen dolgoztam azon, hogy el tudjam engedni. Pl. sose nézek rá nőkre. Régen villamoson csak ott álltam meg, ahol nem voltak nők, ha szembe jön egy az utcán nézem az eget, az utca túloldalát, előveszem a telefonom vagy akármi. Természetes csak akkor találkozom haverjaimmal, ha nők nincsenek ott. Stb. Ha dolgozol rajta 1-2-3 év alatt simán el tudod engedni. A fennmaradó idődet pedig fordítsd magadra. Minél több pénzed lesz annál jobb lesz. Én pl. már megengedhetem magamnak hogy évente 2-3-szor elutazzak nagyon messzire. Drága dolgokat vegyek. Drága hobby-jaim legyenek (repülés...), stb.
A kung-fut anyám fizette, de nem egészen egy évig, mert utána bejelentette, hogy abba kell hagynom, mert nincs pénz. A kosár és az atlétika sima sulis szakkör volt, az ingyenes.
Kung-fun jó volt, mert voltak páros gyakorlatok. Egyszer egy vékony kis csajjal kerültem össze, véletlenül olyan állast vittem be neki, azt hittem kiesik a foga szegénynek :D
Ez például jó alkalom lett volna közelebbi ismerkedésre, kár, hogy ott volt a pasija is.
Ha az iskolába nem tudtál beilleszkedni, akkor miért lett volna más egy sportklubba beilleszkedni? Mi a különbség a kettő között?
Nyári munkára simán el lehetett volna menni, ha nem is suli mellett.
Én lány létemre 14-15-16 évesen nyáron, hatalmas nagy hőségben kukorica címerezést végeztem 8 órában, hogy legyen zsebpénzem.
Rinyálni sokkal könnyebb, mint megmozdulni!
25N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!