A nyugati nők miért sokkal kedvesebbek, természetesebbek, aranyosabak?

Teljesen más a társkeresőn a kínálat. Nincs tele unatkozó lúzerekkel, akik mindenkit levelekkel bombáznak. Nem azt érzed, hogy társkeresőn ismerkedni olyan, mint aranyhalat keresni egy pöcegödörben. Nem érzed azt pár nap használat után, hogy bemocskoltak, leépültél agyilag az ezredik sziamizu és mi a hobbid sablon szövegtől, és ha még egy kéretlen fas2os képet kapsz, áttérsz a nőkre. Itt az is tud udvarolni, aki csak alkalmi szexet akar.

A randin se érzed magad kutyának, hogy hidegben is kell vinni a parkba sétálni, mert az ingyen van. Itt nem hogy a kávét nem sajnálja tőled, de semmi extra nincs abban, ha egy étteremben találkoztok, és meghív. Még csak nem is célozgatnak arra, hogy cserébe jogosult egy cumizásra, hahaha.

Udvariasak, kedvesek, életemben először külföldön segítette fel férfi a kabátom.

Nincs a nőknek annyi negatív tapasztalata. Ennyi.

Magyarországon a társkeresőt használni olyan, mint egy vesszőfutás, csak phaszokat vágnak hozzád. Meg bunkó beszólásokat, ha elutasítod. Egy fél perc alatt leszel szexi csillag babából koszos, hájas ri.banc, aki örülhet, ha ....

Szerintem egészséges önbecsüléssel rendelkező nő egy napnál tovább nem marad társkeresőn Magyarországon. Nem véletlen, hogy tízszeres a férfiak aránya.

Nyugaton nincs ez. Bevallom, hogy már alkalmi szexre is találkoztam valakivel. Tudtuk, hogy ez egy este lesz, ő megy vissza másnap Japánba. Életem egyik legjobb randija volt, kellemes emlék, és egyáltalán nem bántam meg. Három órán át beszélgettünk, mire egyáltalán megcsókolt.

Magyarországon az is egyből nyomulni kezd, aki azt hazudja, hogy komoly kapcsolatot keres, és besértődik, ha egy óra hallgatás és ühüm, tényleg? után nem dughatja a nyelvét a számba, miközben dörgölőzik.

Tudod, mint az őzek. Amelyik látott sok vadászt, azt fél az embertől és menekül. Amelyik sose látott embert, az kíváncsian néz. Amelyiket etetik a vadasparkban a látogatók, az oda is megy az emberhez. Nem az őzike változik, hanem az őzike tapasztalatai az emberrel.

Bírom az ilyen kollektív megszégyenítő kérdéseket.

Igen, minden magyar nő flegma, beképzelt, 30 felett ássa el magát, nem elég igényes és ápolt, meg ne is szépek.

Mióta kiírtad, tízszeresére nőtt a plasztikai sebészek forgalma, a butikok eladásai, a fodrászok és kozmetikusok nem is győzik már, és tanfolyam indult 5 millió résztvevővel, "Hogyan legyek elbűvölően kedves mindenkivel, aki egy darab húsnak néz" címen.

Ha a fele igaz lenne annak, amit leírsz, pont nem érdekelne, hogy maradt-e még magyar nő a Földön, hanem boldogan csajoznál Ausztriában.

Mondjuk most kicsit nehéz randizni a hard lock down alatt, és az FFP2 maszk is tartogathat meglepetést, de néha veszélyesen kell élni.

10-esnél a pont.

Sajnos ebben az országban siralmas mentális állapotban vannak az emberek, egyszerűen nincs kultúrája a lelki egészségnek, lehet ezt a nehéz körülményekre is fogni, de inkább a nevelés a ludas.

Biztos vagyok benne, hogy nemtől függetlenül ilyen befásultak vagyunk, én azt láttam társkereséskor, hogy a férfiak passzívak, várják a sült galambot, semmi kreativitás nincs bennük, kb ez a "szia, mi a kedvenc filmed?" színvonal. Tisztelet a kivételnek, ismerkedtem nagyon jó humorú férfival is, persze róla meg kiderült, hogy alkoholista....

Szóval a nagy része az embereknek komolyan sérült, és nincs igényük rá, hogy ezt valahogy helyrehozzák, megdolgozzák.

10-es vagyok. Mert nem is tudják, hogy ezt helyre lehet hozni, olyan régóta vannak ebbe beleragadva, és az előző nemzedékek is, tehát nem lát sehonnan más példát, csak ezeket.

Én is ismerkedtem egyszer Amcsiból hazajött félig magyar sráccal, ès ledöbbenve mesélte, hogy náluk a laza kapcsolatban is vannak közös progik, nem az ingyen szexre mennek, meg hogy kapcarongynak legyen nézve a nő, mert én mondtam neki előzőleg, hogy köszi, de nekem a lazában semmi jó nincs, engem ne ugráltasson senki ingyen, mikor épp kedve van.

Azt, hogy kedvesebbek én eltudom hinni már csak abból kifolyólag, hogy sokszor ha bemegyek egy üzletbe még az eladócsaj úgy néz rám/ a többi emberre mint aki azért van itt, hogy őt sz.passa.

Nem is merem mondani, hogy mondjuk egy mosolyt letolhatna, főleg olyan üzletben ahol a termékek 90%-a 15.000-től kezdődik...

14-es, nemcsak azt nem tudják, hogy helyre lehet hozni, azzal sincsenek tisztában, hogy van gond, amivel foglalkozni kellene. Csak azt észlelik, hogy mindenki mással baj van. Semmi önreflexió, semmi önismeret.

De amíg ott tartunk, hogy a legtöbben a depressziót úri hisztinek gondolják, vagy aki pszichológushoz jár, az dilis, addig nem lesz változás.

Nyugatabbra komolyan veszik a lélek dolgait. Magyarországon ez még nagyon gyerekcipőben jár, pedig a közösségi média ontja ránk a különböző pszichológiai cikkeket, de a legtöbb emberről ez mind visszapattan.

Utolsó

Amúgy árulj el valamit. 20 éve fele ennyi depressziós ember nem volt, most meg a jólétben mindenki az lett? Mindenki depressziós, hangulatingadozása van, terápiás állat kell neki stb stb.

Nem lehet egyszer felelősséget vállalni a dolgokért? Mondjuk a saját boldogságomért én vagyok a felelős. Ha pedig nem tudok viselkedni, nem kell minden hangulati problémára ráfogni, hogy "jajj én beteg vagyok azért viselkedek így".