Milyen lett volna az élet 30-as férfiként saját ingatlan nélkül nőkkel való ismerkedési szempontból? Nagyon rossz? Akik benne vannak azoknak milyen?

Apukámnak volt egy gyermektelen nagynénje, aki nem rég halt meg és apa örökölte a házát. Ez most el lesz adva és apa nekünk adja tesómmal a pénzt felesben, így tudok majd saját lakáshoz jutni úgy néz ki. Ez ilyen szempontból iszonyú szerencse, én is tudom. Egyébként van 5 millió forint saját megtakarításom, ami önmagában semmire nem lenne elég, de tudom sokaknak még ennyije sincs. Így úgy néz ki tudok venni 1,5-2 szobás lakást normális környéken hitel nélkül. (Vidéki nagyváros egyébként, nem Pest.)

Még így huszonévesen nem sok hátrány ért amiatt, hogy nem vagyok gazdag vagy a családom nem az, max 2 kézen meg tudom számolni hány 20-25 éves csaj utasított el, mert nincs saját lakásom vagy kocsim. Ez lehet soknak tűnik, de nem az, mert legalább több száz emberrel ismerekedünk ugye az évek alatt. Viszont hallok sok felől sok horror sztorit ezzel kapcsolatban idősebb férfiaktól, akik már ugye nem is csak a 20-25 éves csajokkal ismerkednek, hanem ettől idősebb nőkkel is. Hogy hiába nem születtél se gazdag, se szerető/támogató/normális családba, magyarul rengeteg hátránnyal indulsz, akkor is el vannak várva az anyagi javak ugyanúgy, mint attól aki érzelmileg/anyagilag támogató családból származik és ezért sokkal könnyebb volt előrejutnia az életben már fiatalon is. Eddig nem is tudatosult bennem sok minden, de most valahogy úgy érzem óriási kő esett le a szívemről, hogy már nem kell ezzel foglalkoznom. Nem kérkedni jöttem, tényleg érdekel ezt ki hogy tapasztalja.

28/F