Társadalmi figyelemfelhívásból érdemes lehetne csinálni egy férfitöbblet nevű társkereső alkalmazást a régi iwiw mintájára?

Aki már nem tudja, régen az iwiw olyan volt, mint a Facebook, csak lassú és éveken át nem terjeszkedett, pedig a Telekomnak lett volna pénze rá, miután felvásárolta, így a Facebooké lett az egész piac.

Az iwiw eredetileg egy olyan ötlettel indult, hogy 5 emberen keresztül mindenki ismer mindenkit és a közösségi hatásától eltekintve gyakorlatilag ennek a segítségével lehetett bebizonyítani ezt az elméleti társadalomtudományi fejtegetést, aminek a témájával a hálózatkutatók a mai napig foglalkoznak.

És akkor a társkeresőkre/társkeresésre vonatkoztatva. Sosem volt jó az internetes társkeresés, de az utóbbi időben az egész egy nagyon rossz irányba ment el, a felszínesség a maximumon van, ráadásul mivel mindegyik profitérdekelt (és még mindig a férfiak azok, akiket jobban rá lehet venni, hogy fizessenek), szándékosan még rá is erősítenek az algoritmusban arra, hogy a nőknél mindig a bőség zavara legyen, a férfiak pedig alig találjanak társat és azt is csak úgy, ha nagy nehezen, akár profi fotók segítségével sikerül felküzdeniük magukat egy elég magas szintre, ami a társkeresők világában átlagos szintnek felel meg...

Ez pedig azért nem tűnik fel a nőknek, mert férfitöbblet van és addig nem tűnik fel nekik, amíg ez az állapot fennáll (tehát nincs veszélyben az erre épülő marketing). Csak a folyamatos növekedésre ösztönző dolgok velejárója a folyamatos lemorzsolódás.

És mikor a két nem között asszimetria alakul ki, annak ugyanaz lesz a vége, mint a kapitalizmusban, amikor a tőkés lehet bármennyire ostoba és szakmailag nulla, pénze van, így ő a főnök, a dolgozó meg lehet akárhány diplomás, referenciával rendelkező valaki, sok van belőle, így sorban áll azért is, hogy egyáltalán önéletrajz alapján behívják, ami még nem jelent semmit, de legtöbbször eddig eljutni sem egyszerű. És a munka világában is szeretné sok ember azt képzelni, hogy igazságos és csak képezni kell magad, rengeteg nagyon tanult ember sokáig nem talál munkát és ha nagy nehezen igen is kénytelen megalkudni, másnak meg van 8 általánosa, de 3 munkaszervező is hívogatja, hogy ide meg oda kéne menni. Ugyanis nem a tudásod, műveltséged vagy ilyesmi határozza meg elsősorban, hanem az, hogy a piacon mekkora igény van az adott munkatípusra, amire te jelentkezel vagy alkalmas vagy.

A párkeresésben sajnos ugyanez van. Rengetegen elkelnek fiatalon és rengetegen ragadnak benne egy kapcsolatban akár csak olyanok miatt is, minthogy nincs igazán összehasonlítási alap, kívülről minden szép, már megszokták, valahol még szeretik a másikat, mindenhol vannak hibák, problémák, ő egy életre választott társat és a végsőkig kitart és így tovább...

Abban szerintem mindenki egyetért, hogy aki sűrűn szakít vagy sokáig nem találja a párját nőként, az vagy mindig rosszul választ (tehát benne IS van hiba) vagy túl magasak az igényei (tehát éveken át várja a sült galambot), esetleg nem is fontos neki a kapcsolat, mert frigid vagy aszexuális, jól elvan egyedül is.

Tehát nem elég, hogy jóval kevesebb nő van a FIATALABB, 50 alatti korosztályban, mint férfi, de még a maradék (nagyobb mennyiségű) férfiak is ilyenek közül tudnak válogatni.

Miközben lehet, hogy valaki csak azért nem kelt el, mert karriert épített és hozzá férfiként nem ment oda egy nő ismerkedési szándékkal, nem úgy, mint a nőkhöz szoktak a férfiak.

Itt jönne jól egy ilyen célzott társkereső-közösségi oldal hibrid, ahol többféle szempont alapján szűrhető adatbázisban ott lennének feketén-fehéren NEM csak üres számok formájában a férfitöbblet áldozatai, hogy x korosztály 3500, y korosztály 4200, hanem a konkrét személyek.

És pszichológusok, szakemberek bevonásával le lehetne ezeket az embereket tesztelni, hogy nem a selejtek, nem az elmebetegek, egyszerűen csak nem volt szerencséjük, nem úgy jöttek össze nekik a dolgok az életben.

Így nem lehetne annyival lerendezni, hogy "na jó, elismerem a TÉNYEKET, hogy van férfitöbblet, de minimális és azok biztos a fogyatékkal élők meg a 150 kilós mamahoteles lúzerek és van egy csomó szingli lány, aki csak arra vár, hogy meghódítsd"

Mert egy ilyen oldalon dokumentálva lenne az is, hogy egy diplomás, sportos testalkatú, jómódú, normális, művelt, tájékozott, kommunikatív, csupa jó tulajdonsággal rendelkező srácnak is maximum olyan nő ajánlkozott fel, aki 3 gyerekes anyuka 3 különböző apától. Persze lenne, akik még itt is vehemensen védenék a nőt, hogy bizony neki is JÁR a Brad Pitt, meg a srác ne panaszkodjon mert így most ő is magányos marad, viszont a többségi társadalom előtt megvilágítaná, hogy mekkora probléma ez és még csak a kezdetén járunk.

Ugyanis a jövőben az lesz, hogy a nőkkel szemben egyre kevesebb lesz az elvárás, míg a férfiakkal szemben egyre több.

És ez nem külső elvárás, hanem belső is, a "túlélés" érdekében, hiszen a férfitöbbletet érzékelő férfiak egyre jobban tepernek, hogy mindenben jobbak legyenek, mindenben a nők kegyeit keresik, míg a nők meg egyre inkább ellustulnak, mert megtanulják, hogy még a fára sem kell felmászni, elég aláfeküdni és a szájukba esik a gyümölcs, sokat még így is arrébb kell lökniük maguktól, mert kukacos, rohadt vagy csak már jóllaktak. A szépek a fán vannak, de azokért fel kéne mászni, azt meg minek...