Léteznek olyan 40 körüli férfiak, akik korabeli párt keresnek maguknak, nem pedig 10-20 évvel fiatalabbat?

Akkor elmondom nektek minden 15-25 éves férfi élményét, aki valaha járt középiskolába, egyetemre:

Az osztályon belül a lányok a 2-3 legmenőbb, legjobban kinéző, legjobb dumájú sráchoz vonzódnak csak. A többi fiúra egyáltalán nem tudnak potenciális párként tekinteni részben a külsejük, részben a menőség, jódumásság hiánya miatt. (Ne írjátok, hogy minden fiatal fiú csak szexelni akar, mert nem igaz, vagy nem jobban, mint a lányok.) Ehhez képest mi fiúk a lányok minimum felét vonzónak találjuk abban a korban.

Aztán idősebben, 35-től felfelé fordítva történnek a dolgok.

40-es nőként egyébként szerintem nagyobb sikered lehetne neked is a fiatalabb korosztálynál.

28F

Amúgy ha a nőket zavarja, hogy fiatalabb nőkkel állnak össze a férfiak, van egy rendkívül egyszerű megoldás: ne álljatok össze nálatok idősebb férfivel.

Ha mégis ezt teszitek, akkor ezt egymás között beszéljétek meg és talán a nőtársaitokat (na meg magatokat) hibáztassátok, ne minket.

Én 31 vagyok (nő) és 30-40 között keresgélek. Tegnap írtam egy 41 éves férfinak és ma azt válaszolta, hogy zavarja a nagy korkülönbség, de köszöni, hogy írtam. :D Hát, ez nekem is új volt.

Szóval igen, van olyan férfi.

A nők mást várnak el egy 30 éves férfitól és mást várnak el 40+ évestől. Az a nő aki saját lábon áll, van megtakarítása, van saját egzisztenciája, jól keres, az olyan pasit keres aki legalább hasonló adottságokkal bír és genetikailag alkalmas tartja az apa szerepre, nem fog idősebb férfit keresni. Ha nem maradnak együtt akkor sincs nagy probléma, felneveli egyedül, nincs függési viszony.

Az a nő aki a tutira akar menni, nem akar nélkülözni, nyugodt életre vágyik, az keres olyan férfit aki megbízható, értékeli a fiatalságát, genetikailag még vonzódik hozzá és egzisztenciálisan minden adott ahhoz hogy nyugodt életet éljen. Őt nem a saját karriere hajtja, ő megbarátkozott az anyuka szereppel, ha nem muszáj akkor nem vállal munkát, háziasszony szerepre rendezkedik be. Ez a szerep akkor hálátlan, ha nem gondol a jövőjére és a szeretett férfi otthagyja a gyerekekkel, mert képzettség hiányában segítség nélkül nehezen boldogul. Azért keresik az idősebb elvált férfiakat, mert abban bíznak, hogy őket már nem cserélik le olyan könnyen mint az első feleségüket, ha a férfinek van gyereke az előző házasságából az már valószínűleg idősebb vagy nagykorú, vagyis nem kell nevelnie más gyerekét és a GYT sem vonja el a pénzt a saját gyerekeitől.

Ha választ magának egy vele egykorú férfit aki még alig fejezte be a tanulmányait, esetleg már volt házas és gyerekei is vannak, akkor gyakorlatilag mindent az elejéről kezdenek, nagy a bizonytalanság, több dolgot lehet elrontani. Felvesznek nagy összegű hiteleket amit bizony fizetni kell, gyakran nem elég hozzá 1 kereset, mindkettejüknek dolgozni kell, kevesebb szabadidővel rendelkeznek, ritkán járnak szórakozni és ha jönnek a gyerekek nehezen jönnek ki, nélkülözni kell, meg kell húzni a nadrágszíjat, ez belső feszültséghez vezet. Pontosan ezt akarják elkerülni, hogy ne kelljen azon gondolkozni reggel, hogy a gyereknek veszek rendes cipőt vagy a rezsit fizetem ki vagy minőségi élelmiszert veszek vagy esetleg elmegyek szórakozni.

43 éves férfiként túl vagyok néhány netes randin is, és tökéletesen látszik a két szemléletbeli különbség. Tapasztalatom szerint, a nem elvált nők 35 felett már nagyon ritkán mennek a pénzre, van saját életük, egy genetikailag alkalmas ,intelligens, megbízható, tervezhető apának alkalmas férfit keresnek. A fiatalabb korosztály még egészen más világ, persze majd akar gyereket, de látni akarja a világot, szórakozni akar, ki akarja próbálni magát és ehhez keres társat, szponzort, fontosak a külsőségek, fontosak a barátok. Nem érdekli honnan van a pénz csak legyen, amíg nincs gyerek pontosan tudja hogy könnyen tovább szökkenhet és ezért az elején nem is tervez hosszútávra. 2 véglet van a 35 alatti nőknél, az egyik bulizik amikor csak lehet és amit keres azt el is költi, társasági ember, nagy baráti körrel, a másik pedig megrögzötten tervez és gyűjtöget,akkor mozdul ki vagy megy bulizni ha ismerkedni akar, tudatosan készül a családtervezésre és hajlamos arra hogy mindent annak rendeljen alá. Az elmúlt fél évben 2 utóbbi kategóriába sorolható nővel randizgattam, mert úgy éreztem ez lesz nekem a jó választás. Tévedtem, mert ők annyira a célhoz keresnek embert hogy gyakorlatilag nem lehet nekik megfelelni. Az egyik elvált volt, a másik több 1-2 éves kapcsolaton volt túl, és bár nem mondták, de éreztem hogy ők szakítottak és léptek tovább. Olyan ez mint egy jó munkakapcsolat, megnézzük mit tudunk nyújtani a másiknak és ha mindkét fél úgy érzi profitál belőle, akkor lefektetik a szabályokat egyik sem akar rosszul járni, mindent beleírnak a szerződésbe és full bebiztosítják magukat. Ez nem az érzelmekről szól, a bizalom nem jár alapból.

Szerintem akkor működőképes egy kapcsolat ha azért vagyunk együtt a másik emberrel mert tudjuk, érezzük, hogy nem vagy csak nagyon nehezen találnánk nála megfelelőbbet, értékeljük azt amit nyújt számunkra és ezt jól kommunikáljuk felé. Amit az egyik fél önként ad azt hajlamosak vagyunk elvárni tőle, azt tekintjük idővel alapnak és ebből nehezen engedünk.