Az átlagos nőkkel könnyű, a fullosakkal nehéz?

Mindig is a szép nők érdekeltek, a középszerűekkel szóba sem álltam. Most nem csak a külsőre gondolok, hanem azokra a nőkre akiknek határozott, vonzó kisugárzásuk van és az élet sok területén megállják a helyüket.

Sokadik párkapcsolat után azt tapasztaltam, hogy velük több gond van. Jobban meg akarják valósítani magukat, többször akarnak féltékennyé tenni, mert érzik hogy van esélyük más pasiknál. Nehezebben akarnak megállapodni is. Hektikusabban viselkednek, hisztisebbek mert megtehetik. Úgy vannak vele, hogy pár évig még úgyis válogathatnak, ezáltal nem úgy tekintenek rám hogy én vagyok a végső férfi az életükben.

Ismerőseim inkább átlagos, csúnyácskább lányokkal vannak együtt és a kezdetektől nagyobb problémák és játszmák nélkül a lehető legkomolyabban állnak egymáshoz. Ilyenkor belegondolok, hogy melyik a jobb: egy kiszámítható, nyugalmas, mégis kissé unalmas élet mint az övék. Vagy egy szenvedélyes, vitázós, de kétség kívül izgalmas, mint az enyém.