Miért adják le egyes férfiak ennyire az igényeiket?

Nem vitatom, amit állítotok, de egy másik nézőpontot is bevetnék: van, hogy a csávó nem tudja, valójában mi jön be neki (vagy tudja, de nem azt kommunikálja).

Van egy haverom, aki mindig a gigantikus mellekről beszélt, de minden barátnője, - vagy akár plátói szerelme - magas volt és piszkafa vékony, zéró mellekkel. Nem hiszem, hogy ennyiszer kötött kompromisszumot, csak volt egy ideálja, amit kirakatban szeretett nézni, meg volt egy, amire beindult.

Egy másik cimborám pl egy igazán kellemetlenül kinéző lánnyal házasodott össze (fogalmatok sincs mennyire visszafogottan írtam le a valóságot :/), ami a kisebbik baj, de mellé a csaj valami rémesen idegesítő is, időnként egyenesen elviselhetetlen.

Aggódtam én is a srácért, mi van vele, hogy ilyen kapcsolatban kínozza magát, egyszer részegen rá is kérdeztem, minden oké e. A válasza megdöbbentett: azt mondta, soha nem ilyen lányt képzelt magának, egy csomószor el is távolodott a csajtól, de egszerűen akármikor összefutottak valahol, mindig szex lett a vége. Egyszerűen annyira működött a kémia, hogy végül megértette, hogy nem a szomszédnak kell a feleséget választani. Azóta családosak.

Szóval biztosan van olyan is, aki "leadja a lécet", de szerintem csomószor az ember egyszerűen nincs teljesen összhangban a saját igényeivel, és ez furcsának tűnhet kívülről.