Sok nő miért tagadja le, hogy számít neki a férfiak anyagi helyzete?

#8 Én ilyet nem mondtam, te magyarázod bele. Első körben én arról írtam, hogy aki érettségi után leállt a tanulással, mert nem érdekli semmi, ezért eladó vagy mekis. Ez rohadtul nem egyenlő azzal, hogy valaki érettségi után elmegy szakmát szerezni és dolgozni. Őt nem tartom életképtelennek, szemben az első verzióval. De aki szakmát szerzett és abban nyomja, az nem is csóró, talán az átlag diplomásnál is jobban keres.

Vicces amúgy, hogy amikor egy nőnek nem a pénz számít, azt ugyanúgy lepontozzátok, mint azt, akinek a pénz a mindene. Semmi gond a mávos forgalmistával sem, nem tartom suttyónak. De nem illünk össze. És nem értem, ez neked miért baj.

Miért baj az, hogy ha én olyat keresek, akivel hasonló érdeklődési körünk van. Nem azt mondtam hogy a bölcsész különb, hanem NEKEM szimpatikusabb és hozzám illik. Az a baj, hogy te már eleve kisebbrendűségi komplexussal indítasz és olyan dolgokat magyarázol bele a mondandómba, amik nincsenek ott. Egy szóval nem mondtam, hogy csak diplomás tekinthet hivatásként a munkájára, hiszen ott vannak a tűzoltók, mentősök, ápolók is. Te komolyan azt hiszed, hogy ha valakivel nem járnék, mert nem illünk össze, azt én lenézem? Ehhez azért nagyon sötétnek kell lenni, ne haragudj.

Ha nagyon jól nézel ki akkor lehetsz csóró is, az is nyerő. Csak akkor kell pénzzel villogni, ha öreg vagy vagy átlagon alul nézel ki. A többség inkább átlagos vagy aluli vagyis nekik prezentálni kell valami mást is, hogy megéri velük lenni. Ilyen lehet egy átlagon felüli humorerzek is, de benső érdemek híján marad a stex.

Az viszont hogy normális fizetésed legyen, mint a nőnek is, egy alap, az nem anyagiasság a nő részéről ha veled tervez hosszútávon, nyilvan nagyon szep dolog a szerelem de nem akar senki zsíroskenyeren meg vizen élni nyomorogni senki nem akar.

Ha anyagias nőket akarsz látni menj Amerikába szorooz meg mindent 10x. Egy éttermo vacsi 100$ - nal kezdődik....

10.-nek.

Minek, ha szakmunkásként többet keres mint sok diplomás?

Csak 2, közeli ismerős példája: Lány tanár, havi 160+, srác karbantartó, 2 OKJ szakma, 350+.

Egy tanult, szorgalmas, dolgozó, önálló nő részéről miért nagy elvárás, hogy olyan párt szeretne, aki nagyjából hasonló helyzetben van? Pláne abban a korban, amikor az ember már nem tini, nem akar "élni" és húzni az időt, hanem pár éven belül biztosan családot szeretne és a maga részéről már megvan, amivel hozzá tud járulni a projekthez.

Én nő létemre koliban lakom, amikor a covid miatt kiraknak, akkor anyáméknál és ez az egyetem végéig így is marad, ezt vállaltam, nekem így megfelel. Nem olyan szakra járok, ami mellett beleférne az állandó diákmunka, nálunk nincs fizetett gyakorlat és gyakornoki munka, diákhitelt nem veszek fel albérletre, ha nem muszáj, szívességből pedig nem lakom senki lakásában/albérletében, így marad az olyan pár, akinek megfelel az a felállás, hogy külön lakunk, ameddig el nem végzem az egyetemet. Megértem, ha egy férfinak mondjuk van egy jó szakmája, 22-24 évesen már több százezreket keres és olyan nőt szeretne, aki nagyjából ugyanennyivel be tud szállni a közös életbe (mert nyilván ilyen is van), nem fogok nála nyomulni, mikor tudom jól, hogy nekem arra futja, hogy a koliban minden nap elrágjak egy száraz zsemlét.

Én nem tagadom le, le is írom a kedvedért: Számít nekem a férfiak anyagi helyzete. Sokat dolgoztam azért, hogy annyit keressek amennyit. Azért dolgoztam, hogy egy bizonyos életszínvonalon tudjak nyugodtan élni. És ha a párom fele- vagy harmadannyit keres, mint én, az előbb-utóbb problémákhoz vezet. Voltam nálam lényegesen rosszabb anyagi helyzetben lévő sráccal, a programra, utazásokra, amikre nekem igényem van, neki nem volt pénze. Ezért én fizettem neki mindent. Ő kellemetlenül érezte magát emiatt, én meg amiatt, mert kétszer annyit költöttem szórakozásra, amennyit szerettem volna.

Ugyanez a helyzet fordítva is, nem kezdtem olyan férfival, aki kétszer annyit keres, mint én, mert valószínűleg olyan életszínvonalon él, amit én nem engedhetek meg magamnak, és senkit nem szeretnék lehúzni.

Nálam ez az oka annak, hogy hasonló anyagi helyzetben lévő, az anyagiakról hasonlóan gondolkodó embert kerestem. Találtam, férjnél vagyok már.

Ismerkedtem egy sráccal, akinek saját lakása, autója volt 800+-os fizetéssel, tehetős családi háttér stb stb. Elkezdett bunkózni és láss csodát otthagytam. B@***a meg a pénzét, ha bunkó, gyökér, paraszt.

Igen voltam olyannal is együtt, akinek semmije nem volt, ő normális volt velem és évekig együtt voltunk. Na most akkor?

17.-nek.

De a 2.-al nem vállaltál volna családalapítást, ugye?