A nőknek miért nem egyszerűbb azt mondani, hogy nincs kedvük találkozni, mint mindig csak halogatni, amíg le nem kopik a férfi?

Az is lehet, hogy találkozna veled, csak épp nem sūrgetō a dolog, nem vagy fontos neki. Az ilyen helyzetek épp elegendōek arra egy kis örérzettel rendelkezō embernek, hogy lekopjon, mert nem akar tartalék lenni.

Talán a nō sem gondolja kifejezetten, hogy ne akarná, mert imponál neki az, hogy érdekled.

A te döntésed, hogy részt akarsz-e venni ilyen helyzetben, ahol te vagy a “ló helyett a szamár”, és csak holmi tartalék vagy.

Valószínūleg a nō szándékosan fenntartja az érdeklōdésed, mert ez neki jó. Te megteheted, hogy a saját érdekedben kiszállsz ebbōl a szituációból, ezt még mondania sem kell a nōnek, mert a te döntésed.

Az elsőnek igaza van.

Próbáld megmondani egy pasinak, hogy bocs, mégse, aztán jön majd a lelkizsarolás, osztás, zaklatás a sértett féltől.

Tisztelet a kivételnek, de ez az igazság.

"Próbáld megmondani egy pasinak, hogy bocs, mégse, aztán jön majd a lelkizsarolás, osztás, zaklatás a sértett féltől.

"

Ha már döntöttél (mert te bolintottál rá h beszélni akarsz vele) és elhatároztad magad, akkor legyen benned annyi h gerincet növesztesz ha meggondoltad magad. Ha felveszel 1 hitelt, ott is csak lelépsz? Meggondoltam magam? Mégsem akarom? Próbáld meg...

A nők nem ismerik a felelősséget, ezért tolják rá a hapsikra. Oldja meg az, ő a férfi, a nőknek csak a szájukat kelljen húzni, ez se jóm, neeeeem, az se, inkább a 3adik... blabla. Nem ér ennyit az egész a férfi részről.