Kétségbeesetten, görcsösen vágyom egy kapcsolatra, mit tehetnék hogy lazuljak ebben a témában?

Eddig 2 barátom volt, az egyikkel fél évig voltam együtt, a másikkal 1 évig. Most volt egy éve hogy egyedül vagyok és egyszerűen borzalmasan érzem magam. Van sok barátom, mindig találkozunk, bulizni megyünk stb (vagyis ezelőtt, mikor még nem volt kijárási korlátozás) folyamatosan beszélek velük, nagyon jó a barátságom mindenkivel. Van egy lovam, minden nap edzek vele, ezen kívül járok futni és most épp az érettségire tanulok, ezen felül nyelveket tanulok, szoktam olvasni is sokat, tehát azt se tudom mondani, hogy egész nap csak unatkozok. Családi életem rendben van, apámmal lakok, aki mindent megad nekem, és anyámmal is teljesen jó a viszonyom. Szóval összességében az életem rendben van.

Viszont mindegy mit csinálok, mindegy mennyire fáradok el a nap végén, egész nap az van a fejemben, hogy miért vagyok egyedül, hol tudnék ismerkedni.

Nem érzem magam így teljes embernek és tudom hogy ez nem egészen normális.

Talán pont azért nincs senkim mert ennyire görcsösen akarom, de mégis mit tudnék tenni hogy enyhüljön ez az érzés?

Mikor utolsó barátommal szakítottunk, kb 2 hónapig élveztem is a szingliséget, de azóta úgy érzem hogy teljesen magányos vagyok.

Nagyon kétségbe vagyok esve, hogy minden gondolatom ekörül forog, kérem akinek lenne valami használható tanácsa,segítsen, előre is köszönöm.