Melyek azok a szakmák kedves hölgyek, amik mellett soha nem jönnétek össze egy 30 éves férfival, mert tudnátok, hogy éheznétek mellette, mert keveset keres a férfi? Őszintén kérdem, ne jópofizzunk. Abból van elég a padláson.

Figyelj, én egyedül élek, és dolgozom, van keresetem. Akárkivel összejövök, az plusz. Mármint ideköltözik, fele rezsi az övé, és annyi. Én most sem éhezem, így ha a rezsi felével több pénzem lesz, azzal is "nyerek".

Itt nem az éhezésről van szó, hanem az egyéb igényekről. El tudunk menni moziba, színházba, valami olcsó külföldi útra úgy, hogy felesben fizetjük, vagy *ő* éhezne?

Nem a szakmán múlik, hanem az illető mentalitásán. Éhezni nem fogok, nem azért tanultam 8 évet, hogy mástól függjek és azon múljon, hogy éhezek-e, hogy kivel vagyok.

De tessék:

A vállalkozócskákkal a padlás tele és keveseknek megy jól. Láttam pár példányt, a többség azért csinálja, mert alkalmatlan emberileg arra, hogy más keze alatt dolgozzon. Vagy ostoba. Vagy mindkettő.

Egy kétkezi munkásnak még nyugdíj előtt lejár a szavatossága. És egy művész/zenészkarrier is csak egy nagyranőtt hobbi a szememben.

A családomban sokan ilyenek. Okkal taszít ez a "mesterkedés".