Mi ez a lakásőrület, hogy minden huszon-30 éves lakást akar? Már nem jó, vagy elég az albérlet? Ha én 34 évesen kiválóan megvagyok ott, az is baj, mert nem ez az általános?

Albérlettel a probléma alapvetően, hogy Magyarországon nem működik. Amerikában igen, talán a többi nyugati országban is, de itt nem. Ez az ország ALKALMATLAN erre. Kapásból ott indul, hogy az Egyesült Államokban albérletre vehetsz ki kicsi lakást, nagy házat, kertest, panelt, teljesen mindegy, mindenféle van. Rengeteg árszinttel, mindenki megtalálja a magáét.

Itthon viszont van egy alapvetően bazinagy díjszabás amihez mindenki ragaszkodik, a főbérlők egy része ebből akar megélni, mert "ha onnan jön 140 munka nélkül akkor abból is megélhetnék munka nélkül is". Na ezért sem működhet ez itthon. Jobb helyeken nem így megy azért, ez csak nekünk "majdnem balkáni" népeknél divat.

És míg az USA-ban akár 4-5 szobás HÁZAT is ki lehet bérelni, addig itthon mi a kínálat albérletből? Panel, gangos bérházak lakásai, sorházas "lakások", jobb esetben modern társasházi lakások. Egyik se olyan nyerő +140 ezerért vagy még többért. De röhejes, amikor egy harminc négyzetméteres lyuk (összehasonlítás: nagyapám garázsa majdnem ekkora) is minimum 110, "há' mer' jóú' helyen van az!".. Röhejesek a különbségek, hogy egyik országrészben uradalmat vehetsz annyiért, mint pesten egy gangos bérlakás-lyukat, lehetőleg Hős utcai idillel.

Nem szabad mindig albérletben lenni. Legkésőbb nyugdíjasként beszopod, mint kollégám. És még mindig vándorolhat 62 évesen, vállalhat munkát a nyugdíj mellett, mert viszi a lóvét az albérlet.

Itt szerintem arról van szó,hogy aki igazán akar családot,annak az albérlet nem megfelelő opció,csak ideig óráig.Hitelre lakást vásárolni,viszont szintén kockázatos.Magyarországon durván lakhatási válság van.Sok 25-30 évesnek pedig elképzelhetően később sem lesz gyereke részben emiatt is.Nekem egyébként nem az albérlettel van gondom,hanem azzal,hogy az állam nem támogatja az albérletben élőket semmivel sem.Sok pénz elmegy rá.A fizetés 80-90 százaléka kb.Viszont Nyugat,vagy Észak Európában alap dolog az albérletben élők támogatása is.

32/F

#14

Sőőőőt, az állam még örömködik is, hogy az albérletárak közelítenek az "uniós átlaghoz" - valahogy a fizetés nem igazán közelít arrafelé és még azt is megfejelik az EU egyik legbrutálisabb adórendszerével - aminek semmi látszatja nincs, minden ami állami az pusztul és rohad el.

/Hitelre lakást venni semmivel sem kockázatosabb, mint az albérlet. /

Szerintem az.Elég ha pl párkapcsolatból az egyik fél szakít,lelép x év után.Akkor megnézheti magát az illető a lakáshitelével.Tudom miről beszélek,mert van közeli ismerősöm,aki így járt.Volt nője másik pasas miatt elhagyta őt.Arról nem is beszélve,hogy lakáshitellel odakötöd magad egy városhoz.Jobb munkalehetőség/magasabb fizetés esetén nem tudsz más városba,vagy országba költözni.A lakáshitelnek is akkor lenne valós értelme,ha pár év alatt ki tudnád fizetni azt.Valaki egy egész életen át fizeti azt és nem is él mellette igazán.

#18

Ja, sokkal jobb mindig úton lenni. Mire kicsomagolsz, benyögi a főbérlő, hogy "na, lejárt a szerződés, szevasz!" vagy csak kirak és kapsz a kezedbe egy kis kauciót. Ennyi. Lehet menni megint. És míg ezt eljátszod lazán 25 évesen, 45 évesen már belefáradsz, 55 évesen már nehezebben fogod átélni, afelett pedig sehogy.

Úgy gondolom, nem jó az albérlet, nyeli el a pénzt havonta, egyszer kiraknak/emelik a díjat. Saját otthon szeretnék.

Ha ez megnyugtat, a barátom és én kertes házat szeretnénk, nem lakást. Jó, kicsit Marie Antoinettesen hangzik. Holnap lesz rá pénzük? Nem. De akkor is megvan a cél.

Nekem aztán mindegy, hogy te hol érzed jól magad, de örülök neked.