Sok jóból kimarad valaki ha csak felnőtt korában talál párt?

#8

És ha ő azt mondja, hogy molesztáltad, te pedig tagadod, szerinted kinek fognak hinni? :D Kis segítség: nem neked.

#12 Egyrészt ugyanúgy veszik, hogyha egy 17 éves jelent fel, mintha egy 20.

Másrészt nem olyan időket élünk már, hogy bemondásra elítéljenek valakit.

Igen, sokmindenből kimarad. Ez vitathatatlan. Én is így voltam vele. És évekig gyászoltam még utána a fiatalkoromat, a kimaradt élményeket, a meg nem élt tizenéves erotikus és érzelmi tapasztalatokat.

De ezt el kell engedned. Nekem is sikerült (27 vagyok most) és azóta sokkal boldogabb vagyok. Fogd fel úgy, hogy ez is egy gyászolni való dolog. Gyászold meg és éld az életedet. A fiatalkori kimaradt élményeknél már csak az rosszabb, ha emiatt felnőttkorodban is halottként élsz.

Ha sokáig beleragadsz ebbe, akkor félő, hogy a későbbi éveid is tragédiába torkollnak. Nem akarsz majd a 40. születésnapodon úgy felkelni, hogy a fiatalkorod elvesztése miatti gyász okán nem alapítottál családot, egyedül maradtál és magányos vagy, ugye?!

Úgyhogy tényleg, sirasd meg a veszteségedet, gyászolj - aztán porold le magad, állj fel és lépj tovább. Hidd el még mindig jobb, ha felnőttként tudsz a múlt gyászától mentesen élni.

Ha érdekel, van egy blogom, amiben részletesen írtam erről, privátban írj és ellinkelem.

Én nem bántam meg, hogy csak 22 évesen lett először kapcsolatom. Az legalább komoly volt és viszonylag hosszabb ideig tartott. A lány viszont hiába nem volt már tini, sajnos abszolút nem volt felnőtt gondolkodású. Legalábbis rengeteg dologban.

Azt mondom, hogy pár szexuális élményen kívül az ilyen tizen éves dologban történő "szerelmek" nem pótolnak semmit.