Aki vágyik a párkapcsolatra az csakis szeretethiányos és kapcsolatfüggő lehet?

Szerintem az ún. “szeretethiány” és “kapcsolatfüggőség” ott kezdődik, hogy belemész olyan kapcsolatokba, amit nem gondolsz te sem komolyan, csak azért, hogy “legyen”.

Tehát ilyenkor nem azzal van a gond, hogy valaki társat akar, hanem az olyan “kapcsolatokkal”, ahol kihasználás van, találtál valakit, akit nem veszel komolyan, de egy ideig jó, ameddig legalább nem érzed egyedül magad, aztán meg lepattintod, mert semmit sem jelentett.

Az olyan “kapcsolatról” van szó, ahol nem vagy odaadó fél, de élvezed, hogy valaki épp törődik veled, de nem bánsz vele igazán párodként, a másik meg elég balek ahhoz, hogy viselje ezt az állapotot.

Akit a puszta szeretethiány vagy társfüggőség motivál kapcsolatra, az nem igazán tekinthető társnak.