Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Előfordult már valakivel, hogy szakított a párjával, mert azt hitte "jobbat érdemel", aztán végül egyedül maradt?
Nagy hülyeség elhagyni valakit, ha "nem hozza a szintet"? Biztos az, hogy találunk jobbat?
Örülnék, ha valaki megosztaná a történetét.
Én 19 évesen szakítottam a pasimmal hasonló okok miatt, de már nem vagyok biztos a döntésemben. Ő volt az egyetlen és az első pasi, akivel együtt voltam (minden tekintetben). Négy évig voltunk együtt, voltak komolyabb és kevésbé komolyabb konfliktusaink is. De most nagyon hiányzik az érintése. Találhat az ember jobbat csak keresni kell?
Minden kapcsolatom nagyjából emiatt ért véget. Egyik szakítást sem bántam meg attól függetlenül, hogy egyedül maradtam. Inkább legyen valaki egyedül mint egy olyan emberrel aki egyszerűen csak nem tud neki eleget nyújtani és nem elég jó. Tisztában kell lenned azzal, hogy mennyit érsz és mi az amit megérdemelsz egy kapcsolatban. Soha nem leszel boldog és nem fogsz tudni valóban jó kapcsolatot kialakítani olyan emberrel aki nem elég jó hozzád.
Én abszolút nem bántam meg, pár éven belül megtaláltam azt az embert aki minden téren tökéletes nekem. De ha nem így történt volna akkor sem bántam volna meg, hogy nem maradtam együtt olyannal aki egyértelműen nem méltó rá.
Akit nem tartok hozzam meltonak az független masoktol azaz ha van jobb ha nincs jobb, akkor sem lesz több a szememben.
Es ha ennek ellenere vele maradnek az pont olyan igy mintha sajat magam is alulertekelnem hogy nekem csak ez jar, ne is akarjak màst. Ez önbecsüles rombolas lenne. Nem màs.
#2
Az én kapcsolatom nagyon jó volt, de voltak olyan dolgok benne, ami miatt nem tudtam volna elképzelni a közös életet. Teljes mértékben boldog voltam vele. Mostmég. De 5-10 évet valakire "pazarolni" (a rengeteg jó élmény ellenére is), ahelyett, hogy találnánk valaki mást, aki hosszú távon boldoggá tesz?
Csak azt akarom elkerülni, hogy ha évek múlva visszanézek, ne bánjam a döntésem.
#4 en amint szakitottam, megbantam.
Ezutan 4evet vartam ra, aztan ujra osszejottunk, hazassag, csalad, majd valas (megcsalt).
Az a problema ami most fennall, kesobb ujra ki fog bukni.
Mondanam h sajnalom h nem hallgattam a 19eveskori noi megerzesemre amikor az eszemmel (!) tudtam h nem o a nekem valo, de akkor sajnalnam a ket tunderi gyerekemet is tole, ami nem igaz.
Mindenesetre adj eselyt masnak, most erzed helyesen, ne csinald vissza.
(Off: jelenleg eletem legjobb kapcsolataban elek 5eve, de rajta kivul is voltak masok akik nagyon csunyan mondva jobban megutottek a mercet mint a ferjem (aki az elso szerelmem volt)). Ehhez viszont be kell engedni oket...
Igen, nagy vonalakban.
De én nem azért szakítottam a volt barátommal, mert jobb férfit érdemlek nála, hanem mert jobb életet érdemlek annál, mint amilyen vele volt.
A kérdésed alapján benned mintha lenne egy keserű szájíz, hogy szingli vagy. Bennem nincs. Felszabadító hogy a saját céljaim tehetem az első helyre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!