Miért nehéz a férfiak egy részének társat találnia?

Nem értem miért kell ezt kismilliószor elmagyaráznom itt mindenkinek?!

Erre én már réges-régen rájöttem és ki is veséztem itt az oldalon is, nem értem miért értetlenkedik itt sok olyan, akik elvileg már régóta olvassák a válaszaimat.

De sebaj, leírom akkor még egyszer is, hátha te még nem találkoztál vele. Aswad most felnyitja a szemeidet.

Először is a vak is látja, hogy férfiként sokkal nehezebb párt találni mint nőként.

Sokan nem értik ezt, még sok nagyon okos ember sincs tisztában ezzel. De szerencsére én tudom ennek magyarázatát.

Természetesen erre is mint nagyon sok emberi viselkedésre mélyen belénk kódolt evolúciós magyarázatok vannak. Így fölöslegesen gyűlölködni a nők iránt, mivel nem rosszindulatból ilyen válogatósak és nehezítik meg a férfiak dolgát, hanem csak szimplán biológiailag ezt kódolta beléjük az evolúció.

Először is fontos lenne megértenünk, hogy létezik egy olyan dolog, hogy EVOLÚCIÓS BEFEKTETÉSI MODELL. Ez annyit jelent, hogy a szülőknek eltérő energiát kell belefektetniük az utód felnevelésébe. A homo sapiens esetében azt kell megézni, hogy az őskorban mi volt, mivel az volt történelmünk 99,9%-a, így agyunk is akkor alakult ki, az olyan modern dolgokat, minthogy az apuka is ugyanúgy neveli a gyereket kihagyhatjuk, mert az őskorban ennek nyoma sem volt.

Tehát az őskorban a két szülőnek a következő energiát kellett befektetnie:

Apa - Néhány ml ondó, amivel ha nem húzta az időt, pár perc alatt meg tudta termékenyíteni a nőt.

Anya - Ki kellett várnia a ciklus megfelelő szakaszát, majd kilenc hosszú hónapig terhesen kellett élni, odafigyelnie magára. Utána elszencedni a szülést, majd szoptatni és vigyázni az utódra és évekig nevelni.

Láthatjuk, hogy ez hatalmas különbség. A nőknek sokkal többet kellett befektetniük egy gyerek felnevelésébe mint egy férfinak.

Ennek okán, mivel a nőknek ennyivel több energiát kellett befektetniük, ezért a párkeresésben ennyivel is válogatósabbak. Gyakorlatilag a nők nagyrésze csak a férfiak felső 15-20%-val jönne csak össze (tényekkel tudjuk igazolni, hogy az őskorban a monogámiabevezetése előtt csak a férfiak 20%-a tudta továbbörökíteni a génjeit), ellenben a férfiak nagy része kb a nők alsó 20%-át kivéve bármelyik nővel szexelne.

És ezeket az adatokat a netes társkeresők pontosan alá is támasztják:

[link]

(a netes társkeresőkön manifesztálódnak az óhajtott igények)

Annak a bizonyítéka, hogy az evolúciós befektetési modell miatt SOKKAL nehezebb a férfiaknak a társkeresés, mint nőknek az állatvilágban is láthatunk bizonyítékokat.

Azoknál az állatoknál, ahol minkét fél ugyanannyi energiár fektet be, mint pl a pingvineknél, ahol mindkét szülő költi a tojásokat, neveli-eteti az utódokat ott azt láthatjuk, hogy a hím és nőstény egyforma mértékben válogatós és ugyanakkora esélyeik vannak a társkereséskor.

Azoknál az állatoknál, ahol pedig a hím fektet be többet mint a nőstény, ilyenek némely madárfélék, ahol a hím költi ki a tojásokat és neveli fel a fiókákat, ott pedig a hím sokkal válogatósabb és a nőstényeknek nehezebb a párkeresés.

Szóval egy szó mint száz.

Erre is van tudományos magyarázat és fölösleges itten veszekedni-marakodni.

#9

És szerinted az orgazmus dönt el mindent?

Hát akkor elég nagy tévedésben vagy ha tényleg ezt hiszed. Pont, hogy amiatt mert a nőknek nehezebben lesz orgazmusuk, mint a férfiaknak ezért sokkal jobban válogatnak a partnerek közt mint a férfiak, akik kb bárkivel el tudnak jutni az orgazmusig és ezért nincs szükségük válogatásra.

Az érveléseddel ironikusan saját magad ellen érvelsz.

#12: he?

Ugyanazt írtam, amit te.

Mert nem úgy szocializálódtak/alapból nem olyan a személyiségük (lehet öröklött is), hogy képesek legyenek viszonylag könnyen ismerkedni, emberi kapcsolatokat kialakítani, ha úgy tetszik csajozni.

A külső a legkevesebb. Rengeteg dagadt, vagy épp pálcika, rusnya/nem túl attraktív férfinak nagyon-nagyon könnyen megy a párkeresés, még ha csak egy éjszakás kalandról is van szó. Ellenben nagyon sok jól kinéző, normális férfi abszolút béna ilyen téren.

Különböző okokat lehet rá találni de a gyökerük közös lehet.

Régen tisztesség volt a lányoknak megházasodni és gyerekeket szülni és a férjükért élni.

Boldogok is voltak így.

Ám valaki kitalálta, hogy nem boldogok és a férfiak valójában a rabszolgatartóik.

Indítottak és erőltettek egy mozgalmat ami kezdetben valami nemes és tök jó volt, hogy had szavazhassak a nők is.

De a háttérben a parasztvakításon túl csak romboló szándékok voltak és ezt kormányok, szervezetek és, mozgalmak segítették.

A végeredmény a ma boldogtalan és tömegesen széteső családok, apa nélkül felnövő fiatalok akik a tekintély szót a történelem könyvekbe száműzték és a mai nők a királynő tudattal megfertőzött önjelölt Madonnák akik az önmegvalósítást látják még a házasságban is és lesújtva érzik magukat ha kiderül, hogy a házasság mind a két fél részéről az önmagukról való lemondást jelenti ahol mind a két fél a másikért él.

Azzal még tisztában is vannak, és elfogadják, ha a férfi értük él de, hogy ők lemondjanak magukról.... Na ekkor borul a bili és néha legális eszközökkel végrehajtott gyilkosságokat is elkövetnek miközben a feminista mozgalom által beléjük sulykolt "MINDIG A NŐ AZ ÁLDOZAT" jutalomjátékot tárják a közönség elé.

Szóval kétszer is gondold meg mielőtt házasodsz.

Úgyhogy a nő már nem asszony ahogy kellene hanem a mesebeli gonosz boszorkány ha nem az van amit a tévésorozatos romantikus történetek beléjük oltanak, miközben azt gondolják magukról, hogy ők védelemre szoruló királykisasszonyok.

A témában ajánlom:

[link]