Mit csináljak ha annak a nőtípusnak aki bejön nekem, nem olyan férfiak jönnek be, amilyen vagyok?

"Tetszenek a tetkós csajok, de rajtam egy tetkó sincs." Nekem vannak tetoválásaim, de soha nem volt szempont, hogy a másiknak is legyen. A férjem az első párom, akinek van, de hidd el, nem ezért mentem hozzá :)

"Tetszenek a zenész csajok, de nem járok koncertre és otthonülős vagyok." Zenéltem pár évig, a mai napig járok koncertekre, de a férjem például nem szereti azt a zenét, amit én, szóval megyek egyedül vagy barátokkal. Szóval ez szintén nem szempont.

"Tetszenek a vagányabb, fecsegősebb nők, de én félénkebb típus vagyok." Ez sem szempont.

Lehet, hogy egyszerűen rossz helyen keresgélsz. Hol szoktál ismerkedni?

1. Szerintem ne tipizáld a nőket, legalábbis ne általánosíts ennyire, hogy most azt gondolod, hogyha pl. 1-2 nő visszautasított, akkor "annak a nő típusnak nem jössz be".

2. Most akkor az a bajod, hogy sosem volt csajod? Vagy lekomolyodni szeretnél, hosszútávú kapcsolatban? Úgy gondolom, hogy elég komolytalan a gondolkodásod. Aki "bejön nekem", azzal nem biztos, hogy eltudom képzelni az életem. Ez a "bejön nekem a nő" inkább olyan fogalom, amit egy laza partin használ az ember, nem épp olyan, amit egy társkeresésnél mondanék.

Ettől függetlenül kölcsönös lehet a szimpátia vagy vonzalom, de az elején nem föltétlenül jósolom azt, hogy élettársra találtunk egymásban (pláne ha az életmódunk is eltérő)

"Hanem azokra, akik könnyen megnyílnak, szívesen mesélnek, közvetlenek, nem kell "harapófogóval" szóra bírni őket."

Szerintem épp az a bajod, hogy ilyen fekete-fehér típusokban gondolkodsz. Ha valaki nyitott, akkor úgy írod le őt, mint "vagány, fecsegő nő", hol ott csak egy normális lány, aki nyitott és nem harapófogóval kell kihúzni belőle.

Semmi különös nincs abban, hogy vonzanak a nyitott lányok. Mindenki mást is... tudod mivel ezáltal működik egy kapcsolat.. nincs semmi szokatlan különös az "ízlésedben", mindenkinek tetszenek a normális, barátságos lányok.. mivel egy túlságosan félénk lánnyal, aki egyáltalán nem beszél, nemigen van mit kezdeni. Viszont rád nézve kicsit gáz, hogy nem látod be, hogy a félénkséged hátrány az ismerkedésben. Örülök, ha szereted magad, de amúgy félénken hogyan szoktál próbálkozni? (Ha szoktál egyáltalán) Szoktál tenni is valamit a kapcsolatért, vagy csak ülsz és várod a csodát, hogy a nők felkérjenek téged párjuknak?