Túlgondolom az egészet? Bővebben lent.

Majd egy hónap múlva a következők a fejlemények:

Miután elmondtam neki, lazán vette, nem volt semmi különös, viszont utána mintha nem igazán kereste volna a társaságom. Nem hívott, nem keresett. Május elsején tartottunk egy "sütögetős" estét, ahol a két barátnője (abból az egyik a kollégám) is jelen volt. Azon az estén is teljesen próbált határolódni tőlem, meg inzultált poénokkal, hogy meleg vagyok meg ilyenek, amire úgy reagáltam, hogy "légyszives erről akadj már le, mert nem vicces" - ez nála kihúzhatta a gyufát, mert utána való pár napban ezt megkérdeztem tőle, hogy miért volt ilyen érezhető feszültség köztünk. Erre a válasza az volt, hogy "látszik, hogy sokat vagyok kamasz lelkületű emberekkel" és hogy egy ilyenért "pofán kellett volna hogy verjen"(??).

Ezek után így próbáltam kerülni meg leszarni az egészet, de jött a következő megerősítés: tegnapi este folyamán megkérdezte hogy van-e kedvem kinézni a Borfesztiválra, ami jelenleg van a városban, ahol szintén ott volt a két barátnője is. Ők nagyon jól eldumáltak mindenféle csajos dologról, pasikról, majd megkérdezte tőlem ilyen szemrehányó stílusban, hogy én miért nem beszélek.

"- Talán azért, mert nem tudok hozzászólni a témához?"- mondtam én.

Kicsit iszogattunk, én nagyon fáradt voltam, erre megjegyezte, hogy mindenki ügyesen igyon, mert nem akar lerészegedni "ez a kör ma este nem a sárga földig issza magát" szavak mellett.

"Ebből a körből akkor én kimaradok asszem" mondtam én, erre pedig azt reagálta, hogy "Gáz vagy"...(????)

Kemény 2,5 órát töltöttem velük, mikor meguntam az egészet és inkább leléptem, mert nem éreztem magam jól, és kicsit kirekesztettnek éreztem magam az egész "társaság"-ból.

Miért kell bunkónak lennie? Mit tettem, amivel ezt kiérdemeltem volna?

Nem értem.

Azon gondolkodtam azóta, hogy ez lehet jó ötlet, de két kimenetele van:

1- pofán vér

2- nem ver pofán, de a viselkedéséből kiindulva, szerintem egy kapcsolatban is így viselkedne.