Hogyan szerezzünk meg valakit, aki foglalt, de tudjuk, hogy nem vagyunk számára közömbösek, mert van közös múlt, aminek egy butaság miatt lett vége kényszerből, és tudjuk, hogy még mindig akar minket?!

Szerintem sehogy. Mert ha igazán szeretnéd, akkor hagynád hogy boldog legyen, vagy úgy élje az életét ahogy akarja.

Szét mentetek, minek kellene újra erőltetni?

Én is vesztettem már el valaki a butaságom, az idiótaságom végett. Igazság szerint sosem akart visszajönni, bár tavaly megkeresett év elején, 4 év után. Olyanokat mondott, hogy hiányoztam neki kicsit, gondolt rám az évek alatt, de igazából azt mondta, hogy csak barátkozni akart. De én tiltottam őt.

Egy örök fájó pont az életemben, mert szerettem és most is rajta jár a fejem, annyi év után is, de nem keresem. Élje az életét úgy, ahogy ő azt szeretné. Bár én tudom hogy közömbös vagyok neki.

Ha annyira kellenél neki, akkor veled lenne és nem mással. Undorító dolog az, amikor egy kapcsolatba bele akarnak piszkálni, legyen az szar kapcsolat, vagy jól működő. Azért menjen hozzád vissza, hogy "x" idő után megint szét menjetek? Ha olyan jól össze illettetek volna, akkor ma is veled lenne.

Megvárjuk,míg nem lesz foglalt, és ha úgy alakul, akkor élünk boldogan, míg meg nem halunk.

Olyan ez mint egy szék a váróban, csak azért mert egy szer már ültél rajta, csak egy hülyeség miatt felpattantál róla, nem ülhetsz vissza rá, ha már más közben leült. Vagy keresel szabadszéket, vagy megvárod, míg szabad lesz, gondolom nem ülnél bele a másik ember ülébe, csak mert neked a szék most éppen KELL, mint ahogy le sem löknéd róla.

Mit olyan nehéz ezen megérteni?

Aki foglalt, azt békén kell hagyni.

Akkor a véleményemtől eltekintek, hiszen neked az leszólás lenne.. (na jó nem. Undorító dolog más kapcsolatába szándékosan belemászni. Jah.)

Ami pedig számodra is érdekes lehet az az, hogyha annyira akarna téged, már kilépett volna a kapcsolatából. Minden más csak kifogás. "Jaaj, azért nem szakított még mert össze van zavarodva, mert február van aztán +10 fokok vannak nappal, de amúgy már rég tervezi hogy otthagyja. Csak minden bezavar neki."

Hát persze.:)

Ha igazán szeretsz valakit nem tudod őszintén azt kívánni,hogy legyen boldog mással.Egy ici-pici részed mindig tudatni fogja,hogy ez nem igaz.Max.akkor tudod ezt mondani,mikor totál reménytelen a helyzet,és esély sincs semmire.Éa ezt olyan szinten belátod,hogy képes vagy elhinni legyen boldog mással.

Úgy kell visszaszerezni,hogy első körben felveszed vele a kapcsolatot.Megkérdezed hogy van,hasonlók.Aztán nem ráborítani egy asztal érzelmet,de elmondhatod neki,mit érzel.Aztán adja magát attól függően ki mit b#szarintott el.Ha esetleg nem akar annyira kötélnek állni azért nem kell azonnal hagyni is.ùjra lehet próbálni.

Foglalt ember felejtős. Ha annyira annyira elvakult vagy, max várj, hátha szakítanak. De annak se sok értelme. Ha annyira veled akarna lenni, veled lenne.

Amúgy, kifejthetnéd jobban a történetet, ami alapján ezt gondolod- ha már így ráérünk.

Hasonló helyzetben vagyok,de próbálom elfogadni,hogy nem rajtam múlik :(

Ennek kampec

Sehogy. Ennek vége van és ezt úgy mondom, hogy én is hasonló cipőben járok. Lehet beszélgetni a másik féllel arról, hogy mi lenne ha... de ha egyszer vége lett, annak oka volt.

Nekem is van egy olyan személy a múltamban, aki bármikor otthagyná a barátnőjét, ha én azt mondanám, hogy elhagyom a párom. És ugyan fellángol néha bennem valami, de az az időszak elmúlt, lezártam, hülyén viselkedett és nem fogom eldobni a jól működő kapcsolatomat miatta. Volt esélye, azt eljátszotta. Ha olykor sajnálom is, ezen már nem kívánok változtatni. Boldog vagyok a jelenlegi életemben és ezt neki meg kell értenie...