Szerelmes vagyok az illetőbe?

Nyilván nem tudjátok helyettem megmondani, ha már én magam sem tudom megállapítani, de biztos lesz pár érdekes, segítő hozzászólás - remélem.

Helyzet a következő: hét éve jó barátságban vagyok egy lánnyal. Lassan indult a "kapcsolatunk" és három-négy éve erősödött meg nagyon. Nem mondom, hogy sülve-főve együtt vagyunk, de havonta- max.kéthavonta találkozunk (mindenki éli a kis életét), akkor együtt töltünk sok-sok órát.Vacsorázunk, nevetünk, iszogatunk, beszélgetünk komolyan is. Találkozóig persze neten kommunikálnuk. Nincs is túl sok barátja, inkább csak ismerőse, de tudom hogy én vagyok az egyik "kedvence", az egyik legfontosabb.

Mi tagadás nagyon vonzó, sőt, a gondolataim sokszor elszálltak már "abba" az irányba. Ő is tudja, néha poénkodtunk is ilyennel, de soha nem történt semmi, még egy csók sem, és persze én sem tepertem le, nem erőltettem.

Az évek alatt megkomolyodtunk, mindketten keressük az igazit, kevés sikerrel. Ő már külföldön is próbálkozott, egy pár hónapig el is van valakivel (nem túl sűrűn szed fel valakit komolyan), aztán mindig beüt valami gebasz és szétmegy az illetővel, csalódik. Nekem sincs nagy szerencsém.

Na már most nem azt mondom, hogy "Akkor nekünk muszáj össze jönni", csak mostanában úgy érzem, féltékeny vagyok a férfira, ha van neki. Mert eddig a végén mindig az volt, hogy soha nem adta meg neki senki azt, amire vágyott. Figyelemre és törődésre.

Én nagyon szeretem őt, szexuálisan is vonzó, és persze járnék is vele, ha felvetné, de NEM TUDOM, hogy most akkor szerelmes vagyok-e bele vagy ez valami más? (Nem úgy tekintek rá mint egy darab húsra, csak azért, mert felvetettem a sexet)

Nincsenek pillangók a gyomromban, nem áradozok róla mindig másoknak, csak néha említem, de nagyon szeretem és utóbbi időbe többet gondoltam rá, hogy bárcsak én boldoggá tehetném.

De vagy nagyon erős friendzoneban vagyok, vagy ki tudja mit kéne kiötletelnem, hogy ebből kilépjek és legyen 1% esélye, hogy több is legyen.

Most is alig várom, hogy hazajöjjön külföldről és soha nem csináltam ilyet, de egy nagy csokor virággal fogom fogadni.

(Korábban ajándékoztunk már egymásnak ha utaztunk ide oda vagy szülinapra stb. de ez nem ilyen lenne most)

Most ez szerelem? Vagy sem? Vagy csak így próbálok kilépni a saját csalódottságomból? Vagy mit tudnátok tanácsolni?