A csajok is szoktak szerelmesek lenni?

Amíg van píz, meg Béjemwé, meg lukkszusnyarallás, addig szerelmesek. Aztán a "jóban-rosszban együtt" elvük valahogy szertefoszlik, ha komolyabb problémába ütköznek. (Lelki, anyagi, családi, bármi.) Már pattannak is egy másik bakkecske ölébe.

Sose alapozzatok komoly párkapcsolatot a nőkkel. Számítók, sunnyognak, cselszövők, arra hajlanak, amerre a szél fúj stb. Különben dugni jó őket, tegyétek ezt ti is.

Nos szerintem felnőtt korban nincs igazi szerelem. Illetve ez így nem igaz. De! a szerelmi és a baráti kapcsolatok is arra alapszanak hogy "nekem jó veled" mindkét nemnél. Innentől áll hogy a szerelem anyagi és egyéb javakon is múlik/múlhat. De nem csak a nőknél. Őszinte önzetlen szerelem szerintem csak gyerekkorban lehetséges.

Felnőttként annyi mindent kell szem előtt tartani hogy az észt nem lehet kivenni az egyenletből innentől pedig valahol mindig jelen lesz az érdek.

De nem csak tárgyi dolgok adják a nekem jó veled érzést. Itt jön a képbe az egyéni ízlés az egyéni tapasztalatok és vágyak. Nekem pl elég lett volna ha a párom annyit keres hogy az egyik vidéki nagyvárosban el tudja egyedül tartani magát. Többek között az is fogta meg bennem hogy mindenről beszélgettünk de az anyagi helyzetére nem kérdeztem rá. Viszont számtalan belső tulajdonság volt a "listámon" aminek a párom megfelelt. Ezek kellettek a nekem veled jó érzéshez és mikor felismertem a számomra fontos jellemvonásokat elkezdett mint férfi foglalkoztatni. Én olyat kerestem már 18 évesen is aki jó lehet apának és férjnek aki megbízható és erős.

Viszont ha a párunk depressziós és nem fogad el segítséget csak lehúz érzelmileg ha agresszívvé válik akár fizikailag akár szóban és nem lehet vele beszélni ha érdektelen ha nem akar testi kapcsolatot (és még lehetne sorolni amik megölik az érzelmeket) szóval ha a párunk leszívja az energiánkat ha folyton negatív ha nem felemel hanem visszatart akkor hogy lenne lehetséges a szerelem ha korábban ki is alakult hogy maradhatna meg?

Ezt arra írom hogy a nők nem akarnak lelkisérült lusta szegény stb embert maguk mellé (a férfiak se). Aki szerint ez "hiba" vajon szívesen élne együtt valakivel aki folyton panaszkodik? Aki utálja az életét a munkáját? Aki csak hisztizik de nem lép?

Tudom kicsit eltértem de úgy érzem ezzel nem vagyok egyedül. Nem akarok vitát szítani csak annyi esztelenség hangzik itt el hogy néha azt remélem ha valami hasonlót leírunk néhányan körbenéznek a világban.