Miért nem vagyok neki elég jó és miért nem vagyunk együtt?

Van egy férfi akit januárban ismertem meg, és nagyon szeretek a mai napig, csakhogy két hónap járás után kiderült hogy más lánnyal is együtt volt, elhagytam. Pár hónapja elkezdtünk megint beszélni és mondtam neki hogy felőlem lehet valaki mással is, csak legyen velem, mert nagyon szeretnék a barátnője lenni. Minden rá emlékeztet még egy röpke fűszál is, szóval szeretem őt, szerelmes vagyok. Régebben úgy gondoltam, hogy nem baj ha van valakije rajtam kívül, mert én még nem vagyok kész a nemi életre. Még most sem állok készen, és ezt ő tudja is, hogy nem akarom még. Lehet hogy ezért nem érdeklem őt annyira? Nem akarnám eröltetni, de ha az ő szemszőgéből nézzük, akkor talán boldog hogy egy csajjal több...Tetszem neki, csak nem sok időt szán rám,a nem sokat úgy értem hogy van hogy néha négy napig semmi hír felőle... :( Én tudom hogy egy normális, épeszű nő ott hagyná őt secperc alatt, viszont én nem tudom őt ott hagyni, sőt mitöbb, ragaszkodom hozzá, képes vagyok magamat lealacsonyítani, csakhogy vele legyek, de még így sem kellek neki... :( elég szépnek tartom magam, az utcán utánam fordulnak, vannak udvarlóim, nekem mégis ő kell...A megtestesült hűtlenség... Nem azért mert macsó, hanem mert szeretek vele beszélgetni, szeretem hogy megértő, hogy SOHA nem kapja fel a vizet, hogy amikor beszél, nagyon logikusnak tűnik a gondolkodása, elegáns, diszkrét. Szeretem az illatát, a bőrét, a két fogsora közötti kis rést, amikor mosolyog. (:Tudom hogy hiba, ha elfogadom a hűtlenséget, fél évig őröltem magam miatta, de ha egyszer nekem senki másra nincs szükségem, csak őrá? Szeretnék szeretve lenni, de nem mindegy kivel, csak vele!:( Segítsetek, kérlek! 18\lány