Nők, nektek bejön ha egy férfi egyből ugrik ha valamit akartok, akit könnyen befolyásoltok? Vagy inkább az jön be akit nehéz betörni és van tartása?

Miért csak a két végletet ismerik egyesek? A nehéz és a könnyű között nincs semmi, nincs átmenet?

Kompromisszum, legyen saját véleménye, saját akarata, de azért ne legyen kőkemény sziklaszilárd.

Én sem értem, miért kell szélsőségekben gondolkodni.

Szeretem, ha kényeztetnek, mikor szükség van rá (nehéz nap, betegség...stb), de ettől miért ne lehetne saját véleménye? Én is kedveskedek páromnak, ha valamire szüksége van, minden követ megmozgatok, de ennek ellenére makacs pcsa vagyok általában. Ha valamit a fejembe veszek, akkor az lesz. Ugyanez páromra is igaz. Kedvesek, előzékenyek vagyunk a másikkal, de attól még van személyiségünk.