A férfiaknál nem evidens hogy egy nőt szeressenek egy életen át? Hisztek abban, hogy van igazi vagy a másik felünk?

Az igazi felünk az az emberi természet, az emberi ösztönök. Eszerint pedig az ember csak szerelem érzésekor monogám. Ami max 3 évig tart. Utána az ösztönei szerint a kialakult kötődés miatt még ugyan együttmarad a volt szerelmével, de már nyitott egy új szerelemre is.

Manapság a szerelem elmúltával egy tudatos DÖNTÉS az, ami együtt tart. Ha a felek úgy döntenek, hogy tovább dolgoznak azon, hogy fennmaradjon a kötődés, és elutasítják az új szerelmeket, akkor könnyen együtt maradhatnak, boldoggá tehetik kapcsolatukat.

#8 Filózofálgatás helyett mesélhetnél a párkapcsolatodról, kedves.:) El tudom képzelni, hogy milyen lehet, ha csak a filót nyomatod, de annál tovább nem lehet elképzelni, hogy milyen tapasztalatok kerültek az életedbe, ha egyáltalán kerültek. Nem vagyok hitetlen, biztosan van “másik felem”, de nem olyan biztos, hogy ezt meg is találom. Tehát akkor mire mész a puszta gondolattal? Ilyen elven elvárnád valakitõl, aki belecsöppent az életedbe, hogy örökké szeressen, mert te beképzelted, hogy pont õ a másik feled? Miért ne lenne hitetlen, vagy legalábbis cinikus az, akit csalódások értek, mit kezzen a semmitmondó gondolataiddal? Te hogyan vezetnéd el magad a “másik feledhez”? Mert nem mész semmire a puszta tudattal, hogy *valahol* van.

Mindig is az igaz szerelmet és a valódi mások felem kerestem, nem úgy álltam hozzá a kapcsolathoz, hogy bárkit felszednék, hanem alaposan megválogattam, hogy kivel is... Így is értek csalódások, semmi sem tartott örökké.