Miért érezheti ezt? Jól érzem hogy van benne egy kettősség? De mitől?

A barátom nehéz eset, nem mindig tudok kiigazodni rajta.

Alapvetően nemigen voltak hosszú kapcsolatai. Sokat csajozott haverozott, bulizott egy nagy szerelmi csalódás után. Emiatt nagyrészt futókalandjai voltak.

Velem már lassan egy éve együtt van, amire viccesen maga is azt mondta hogy ez már rekord.

Jól megvagyunk. Viszont sokszor hangoztatja hogy kell neki a tér, szabadság is. Leszögezném én nem fojtom meg. És mikor ezt mondtam neki akkor ő is elismerte hogy tényleg nem, de néha úgy érzi hogy így le van kötve kicsit.

Múltkor hétvégén nem tudta eldönteni hogy velem töltse, egyedül vagy a haverokkal látszott rajta hogy feszült, ingerült. Rákérdeztem mi a gond akkor elmondta ezt. Hogy most lehet külön kellett volna tölteni a hétvégét vagy igazából nem tudja.

Mondtam neki hogy igazán szólhatott volna ha most inkább haverozna. Nem sértődök meg ilyenen.

Mire azt mondta hogy oké de nem akart volna megbántani sem esetleg ezzel.

Aztán eddig csak hétvégén találkoztunk mert messze laktunk egymástól de most ide költözött a városba itt vállalt munkát.

És ekkor is azz mondta hogy azért nem kell sulve főve együtt lennünk. Mondtam hogy persze nem is mondtam ilyet. Ehhez képest ő keres minden nap.

Mi ez az egész nála? Ti hogy látjátok?

Mintha menne is és maradna is. Velem akarna lenni de mintha óvatosan tudatosan távol is akarna kicsit tartani. Ez az érzésem. Mitol lehet ez??

Amúgy vele már beszéltem erről és ő maga sem tudta megmagyarázni. Tehát arra lennék kíváncsi hogy ti mit gondoltok erről?