Miert futok el az utolso pillanatban?

Eddig nem gondolkodtam ezen, mert ugy voltam vele, hogy a fiatalok gyakran cserelgetik partneruket. Most mar nem vagyok olyan fiatal, es nagyon komolyra fordultak a dolgok. Az eddig elkepzelt tokeletes jovobeli eletemet a parommal mar nem latom olyan tokeletesnek, es mar nem akarom folytatni. Mindig elerkezik ez a pont. Mit lehet tenni, hogy ne legyek ilyen? Mindig azt gondolom, h megtalaltam a tokeletest - az eletet, ami szamomra tomeletes -, es amikor megvalosulni latszik, rajovok, hogy nekem ez megsem kell. Valami mas kell. Szeretnek egy normalis eletet, hazzal, munkaval es egy olyan emberrel, aki mellett szivesen ebredek fel. Jelenleg nem ezt erzem...