Nem bírom elengedni Őt megbolondulhatok?

Sziasztok!

Lehet hosszú lesz de nagyon magam alatt vagyok,sajnos a hiánya egyenesen a padlóra tesz.

Örülnék ha valaki tanácsot adna.🙂

Tavaly karácsonykor megismerkedtem egy Férfival és akkor még nagyon is buta és p*csa voltam így elb*sztam a kapcsolatunkat.. Ő adott még egy esélyt mikor elindultam a változás"utjan" ez most márciusban volt.

És hát tudom hihetetlen de azt is elb*sztam..

Annyira akartam a változást és azt,hogy észre is vegye hogy szinte fejjel mentem a falnak..Újra bután de elvesztettem!

Nagyon megvetett,letiltott,nem keresett.

Elsőnek a komolytalanságom,a helyzetek rossz kezelése később pedig a féltékenységem,a kutakodásom tette tönkre az egészet.

Nos...én kerestem két hónapja kiöntöttem a lelkem,hogy csak rá tudok gondolni és mar a lelkiismeretem..Hiába lenne senki más nem kell.

Sajnos nem reagált erre.

Egy párnapja valamiért szülinapom napján) mégis irt,hogy miújság velem,hogy vagyok.

Tudatta,hogy Ő beteg volt és elis költözött..Sajnos ennyi azóta nem ir újra.

Tudom,hogy oka van amiért írt.

Ha ő valakit megvet az ott is marad,de valamiért mégis keresett..Sajnos nem kaptam tőle választ miért.Megse nézte...

Mit tegyek???

Akárkivel randizom csak Rá tudok gondolni,bánom hogy buta és rideg voltam vele,hogy nem öleltem meg elégszer...

Mikor még azthittem itt lakik direkt vissza mentem mélypontjaimon a közös helyeinkre,ahova ő jár edzeni stb..Mondom hátha találkozunk.

Tudom,hogy ez nem állapot ezért változom is folyton érzem ez az egy év kellett,hajlandó lennék érte a világvegere is elmenni.

Sajnos eljutottam oda,hogy nincs más gondolatom csak Ő.

Eddig míg nem irt ismerősöm tanácsára úgy csináltam mintha halott lenne és gyászolnám.. De mióta újra írt betege vagyok.

Azt hittem erős vagyok deeee én ölelni akarom,érezni,puszilni,boldoggá tenni.

Annyira bánom hogy akkor nem vettem komolyan.:(