Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
7 éves kapcsolatban normális ez az érzés?
Több mint 7 éve vagyunk együtt a párommal. Fiatalon (19-20 évesen) ismerkedtünk meg, nekem ő volt az első minden téren, és neki is csak egy rövid kapcsolata volt előttem.
Nagyon jól megvagyunk, szeretjük egymást, kevés a vita, közös terveink vannak, például jövőre esküvő, aztán gyerekek, stb. Nagyon jól érzem magam vele, sokat nevetünk, sok a közös program, és kb. heti 3-szor szeretkezünk, ami mindkettőnknek jó így.
Szóval semmi okom a panaszra, és az idő legnagyobb részében nincs is semmi bajom, sőt kifejezetten szerencsésnek érzem magam. Viszont amikor (pár évente...) egy-egy közeli barátom új párt talál, szerelmes lesz, akkor érzek egy kicsi irigységet - hogy ők most vannak a "rózsaszín ködös, pillangós" szakaszban, a legnagyobb szerelemben, amikor másra sem tudnak gondolni egész nap, mint a párjukra, stb... Nekem is megvolt ez annak idején, s bár mindig nagyon szeretem őt és szenvedélyesek is tudunk lenni, nyilván átalakultak az érzelmek 7 év alatt.
Szóval szerintetek normális, hogy ilyenkor kicsit irigykedem a barátnőimre, akik a felhők felett lebegnek, akik az izgalmas ismerkedési szakaszban vannak, egyszóval fülig szerelmesek? Én csak egyszer éltem át ezt a szakaszt életemben, mivel a jelenlegi párom az első, talán ezért nosztalgiázok ennyit ilyenkor?
Ne értsetek félre, örülök a barátnőim boldogságának, és azt se gondolja senki, hogy ilyenkor késztetést éreznék a félrelépésre, új szerelemre vagy ilyesmire. Soha még csak a közelébe se kerültem annak, hogy másik férfival akárcsak flörtöljek, főleg hogy senki nem közeledik hozzám, nem vagyok az a típus aki általában bejön a férfiaknak (ezért is tartom nagy szerencsének, hogy a párom elfogad úgy, ahogy vagyok, és el sem tudom képzelni, hogy jobbat találnék nála!). Szóval nem vonzódom ilyenkor más férfiakhoz, nem is fantáziálok másokról, csak az érzés hiányzik, amit én is átéltem a párommal évekkel ezelőtt.
Az említett, friss szerelmes barátnőim meg persze engem irigyelnek a stabil kapcsolatom és a közelgő esküvő miatt. :))
Szerintetek normális hogy ilyet érzek?
27/N
válasza: válasza:
válasza:Szívemből beszélsz. Én sosem tudtam ezt ilyen szépen kereken megfogalmazni, mint te, de nagyon hasonló érzéseim vannak.
...aztán máskor meg másik barátnőmre vagyok "irigy", akik már tavaly házasodtak, és babaprojektben vannak. =)
Én azt gondolom, normális a dolog, ez nem egyenlő a "ki kell élni magam" szindrómával. Szerintem egészséges és normális dolog, hogy kíváncsi vagy, milyenek azok a dolgok, amik a te életedből kimaradtak (=randizgatás, ugyanazt másképp átélni), de amíg ez nem párosul azzal, hogy hirtelen te is pasikat akarsz keresgélni, addig nincsen gond.
Egyébként ez nálam is megvan, a folyton randizgató barátnőm meg az én sokéves kapcsolatomat irigyli, mondván neki sose lesz ilyen. :) Szerintem ez szimplán a szomszéd fűje... :)
válasza: válasza:Te kérdező ! Tudod nem csak titkárnéni vagy doktornő lehetsz otthon az éppen vagy páciens vagy főnökúr hapsidnak, hanem lehetsz a jelöltjét váró csinos lány ő pedig a srác aki randit kért tőled. Lehet szerepjátszani ezt is. Menjetek randizni :)
30/f
válasza:Szerintem normális ez így. Hiszen az a rózsaszín pillangós érzés nagyon jó. Kinek ne hiányozna?
Nézd meg hány ember feladja a meglévő kapcsolatát ezért az érzésért. Ami egyébként szerintem hiba olyan esetben mint a tietek is. Ha jó a kapcsolat azt én sem adnám fel semmiért, hiszen ez az érzés múlandó, és csak idő kérdése mikor múlik el az új partnerrel.
válasza:tavaly-idén nagyon szerelmes voltam/vagyok, a bnőim meg olyan irigyek, h. az már nekem is fáj.
vannak ellendrukkerek, van, aki azóta kerül, és van, aki csak sóhajtozik, h. ő is erre az érzésre vágyik.
pedig nem kérkedtem soha az érzéseimmel, de látszik rajtam, a szemem ragyogásán, néha a kezem is megremeg picit, a hangom elcsuklik, ha róla beszélek.
szarul esik, h. nem osztoznak az örömömbe.
én ezzel nem tudok mit kezdeni, ez minden esetben gáz, ha az ember irigységet tapasztal, én azt tanultam meg ebből, h. ki az igazi barát, és ki nem.
a 7. év mindig vízválasztó, akkor bomlik fel a legtöbb kapcsolat.
ezekre a gondolataidra figyelj, mert ezek sokat elárulnak arról, h. érzelmileg hogy érzed magad ebben a kapcsolatban.
az sem jó, ha úgy állsz neki, h. más pasinak nem kellenél soha, mert akkor inkább a félelem az egyedülléttől és az önbizalomhiány dominál részedről, és az tökre gáz, ha vki. bezárja magáét egy kapcsolatba, a kulcsot meg "lenyeli".
ugye, érted?
válasza: válasza:Teljesen normális, amit érzel. Jó az állandóság, de a változás mindig izgalmas és az ember időről időre vágyik egy kis izgalomra. Az új szerelem is ilyen, de akár egy költözés vagy munkahelyváltás is ez a kategória.
Erre egyébként megoldás lehet az, ha valami más izgalmas tevékenységben vezeted le ezt a vágyadat, vagy néha belezúgsz valami regény főhősébe vagy egy film/sorozat aktuális jó pasijába, vagy mittomén... :D Ezek is megadják azt a föld felett lebegős érzést, de abszolút kockázatmentesek. :) 32N
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!