Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lassan haladó kapcsolat, nincs rózsaszín köd. Szüleim, barátaim szerint hagyjam, szerintetek?
Körübelül egy hónapja 'vagyunk együtt' egy fiúval. Azért tettem idézőjelbe, mert sosem beszéltünk erről, pusztán utalásokból tudjuk, hogy együtt vagyunk. Kábé két naponta találkozunk, közös programok, evés, ivás, sétálgatás, mozi ilyesmi, hétvégék kimaradnak, mert hazautazom a családomhoz. Csók, szex volt köztünk már, úgy voltam vele minek várni, legalább kiderül aminek ki kell (hozzáteszem ez az első, hogy ennyire hamar belementem, de amúgy is kevés fiúval voltam együtt idáig, mielőtt ítélkeznétek). Szüleim és a barátaim viszont azon a véleményen vannak, hogy hagyjam ezt a kapcsolatot, mert szerintük nem lesz belőle semmi ha ilyen lassan halad. Ezt ők abból szűrték le, hogy nem áradozok szerelmesen, nem beszélek állandóan róla és nem akarok állandóan vele lenni, lásd ma mindketten otthon voltunk, de egyikünknek sem volt kedve semmi csinálni, ezért nem találkoztunk, majd holnap. Szüleim szerint ez sem az én részemről, sem a fiú részéről nem komoly, mert nem akarunk állandóan együtt lenni.
Véleményem szerint ez pont így jó, volt már hosszú kapcsolatom amiben teljes volt a rózsaszín köd, nem láttam semmit csak őt, elmartam a barátaim, nem maradt senkim a végére. Most viszont töltök időt a barátaimmal, családommal és a fiúval is. Szeretk vele lenni, szeretem a személyiségét, nagyon jól elvagyunk együtt, sokat nevetünk, sok dolgot csinálunk (habár én még nem voltam náluk), sokat beszélgetünk, lassan megismerjük egymást teljesen, hiányzik ha nincs velem, mégsem akarom minden percemet vele tölteni.
A fiúról annyit kell tudni, hogy nagyon komoly kapcsolata nem volt még, sokszor nem tudja mit hogy kell csinálni, és gyakran izgul, tehát őt is segítenem kell ebben.
Szerintetek igaza van a szüleimnek, barátaimnak abban, hogy hagynunk kéne ezt, amiért nem áradozunk a másikról és nem vagyunk sülve-főve együtt? Lehet ebből még, őszinte, szerelmes, komolya kapcsolat? Mi a véleményetek?
Köszönöm előre is.
19/L, 19/F
Én is hasonlóan voltam mikor összejöttünk a férjemmel. Mint ember, mindig is szimpatikus volt. Mikor elkezdtünk találkozgatni, én még mindig mint csak embert kedveltem, de úgy nagyon! Ő akart kapcsolatot. Rengeteget találkoztunk, rengeteget beszélgettünk, és lassan, de biztosan megszerettem már mint férfit is. A rózsaszín köd szerintem hónapokkal később jött csak. Ez 16 éve volt, mostmár házasok vagyunk, és a mai napig nem tudunk úgy elmenni egymás mellett a lakásban, hogy ne érjünk a másikhoz, ne simítsuk meg, ne adjunk egy puszit. A mai napig szerelmesek vagyunk a másikba. El sem tudnánk képzelni egymás nélkül az életünket.
Nehezen alakult ki az érzés, a szerelem, de egy életre szól.
Még ma is újra és újra bele tudok szeretni egy-egy megnyilvánulásánál, ha úgy szólal meg, ha olyat vagy úgy mond...
Nekem az a benyomásom a kifelytésed alapján, hogy ez egy elsődlegesen baráti kapcsolat, másodsorban "szeretői" (ez a járás). Pozitívan is hangzik a dolog, van időtök megismerni egymást, nem csak észnélkül egymásnak esni mint két szerelmes. Ha úgy vagytok mindkettőtök szerint ahogy leírod, akkor úgy vélem a szülők feleslegesen aggódnak.
30/f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!